IMDB

Kim Ki-Duk. A történet minden, csak nem könnyű, bár ez esetben nem tudtam kellőképp átélni -majd ha egyszer apa leszek- és ezért az egész filmet is kevésbé éreztem hatásosnak.

Nem kis várakozás előzte meg részemről a koncertet, melynek nagy része nem is bizonyult alaptalannak. A hangosítás messze a legjobb volt az eddigi Zagar koncertek közül (legalábbis azok közül amiken én is ott voltam), de hát ez nem kifejezetten meglepő, hisz ez mégis csak a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, mely nem csak az elvárások oldaláról képes a zene szentélyévé válni a különböző koncertek alkalmával. A videó montázsok is hozták a hozni valót. A díszlet már kicsit véleményes volt, de ez meg inkább egy olyan “kinek mi” dolog. A táncos lányok produkciója viszont már fölösleges túlcsicsázásnak tűnt. Nekem abszolúte nincs bajom a kortárs, illetve kortárs-szerű tánckoreográfiával -sőt, de ez esetben nagyon jól meglettem volna enélkül -az egyébként sem túl acélos- próbálkozás nélkül. A srácokkal kapcsolatban meg valahogy az volt az érzésem, hogy próbáltak kicsit visszavenni -mert hogy ez mégis a MüPa és nem valami fekvehányó- ami olyan jól sikerült, hogy kissé erőtlenné is vált a produkció. Összességében persze nem panaszkodom, de lehetett volna akár jobb is szerintem.

IMDB

Egyik nagy kedvenc a “nem-amit-hanem-ahogy” típusú filmek közül.

Honlap

Marci cimborám protezsálta be nálam azt az albumot (ezúton is köszönet), és hát nem mondhatnám, hogy rosszul tette. Mi tagadás, egész jó ízlése van a csávónak… Rengeteg jó elektronikus, trip-hop-os szám van a két lemezen, és bár én különösebben nem vagyok oda a rapért és a hip-hop-ért, akad néhány figyelemre méltó eresztés ebből a műfajból is -meg kell hagyni, Zeek mester orgánuma nem kis mértékben adja. Összességében eléggé rendben van az egész produkció, és persze külön öröm, hogy hazánk fiainak munkája. A közeljövőben valamikor meg is veszem, ahogy illik.

Valószínűleg ezzel a lemezzel a legtöbb embert ki lehetne kergetni a világból, ellenben velem. Amúgy is oda vagyok a levegős zenékért -számomra valahogy mindig a tisztaság és a rendezettség benyomását keltik, és ezeket az érzéseket hamar át is adják-, de ez az album különlegesen elképesztő. Nagyon könnyű elúszni, és feloldódni taiko dobok átható hangjának és a jellegzetes japán kórus egyvelegében. Nehéz leírni pontosan milyen érzés, de valahogy ilyenkor a helyükre kerülnek a dolgok (ez sem az igazi).

Nomeghát az anime is szívcsücsök.