NorahJones.com
Wiki

Egész egyszerűen egy imádni való tünemény a hölgy, és ezzel azt hiszem mindent elmondtam…

IMDB

Wong Kar-Wai egyre inkább kezdi a szívembe lopni magát. Hosszas halogatás, elfelejtés, eltökörészés után végre megnéztem a My Blueberry Nights-ot, és tetszett. Nagyon is. El lehetne kezdeni beszélni a film kapcsán a szerelemről, a szakításról és sok minden másról is, de ez a film szerintem úgy a legjobb ha csak nézzük, és néha elmosolyodunk a kedves, szívet melengető helyzetektől, mint a tejbetök. A casting is igencsak rendben van. Azt hiszem Norah Jones tökéletes a szerepre -bár én eddig inkább csak hallgattam, mintsem néztem a hölgyet, de meg kell hagyni, ezt a szerepet az ő végtelenségig bájos lényére szabták. A másik két hölgyeménynek sem lehet felróni semmi rosszat, de náluk ez már-már megszokott. Az is igaz, hogy nem egy gyors film, de ha jobban belegondolok az igazán kedvemre való filmek nagy részére ez a jellemző. Szóval ha valaki arra vágyik, hogy valami kellemesen megsimogassa a lelkét, akkor nincs más hátra, mint előre.

IMDB

Az évszázad hypeja. Ahhoz hozzá vagyok már szokva, hogy az új filmek rendszeresen az IMDB top 250-es listájának az első harmadában landolnak, és ahogy a kevéssé igényes amerikai -és egyéb- közönség tagjainak piciny agyában levonul az újdonság okozta árhullám, úgy csúsznak egyre lejjebb, amíg valahol meg nem állnak -jobb esetben még a 250es listán belül-, de az, hogy egy film rögtön a lista élén kezd, majd cirka 3 héttel a premier után is csak a 3. helyig csúszik vissza, még engem is heves kamillázásra késztetett. Ez a jelenség azért különösen érthetetlen, mert ez a film a Christian Bale-féle Batman sorozat második darabja. Félreértés ne essék, nem Christian Bale-lel van itt a gond, ő teljesen rendben van mint színész. De könyörgöm! Batman?! WTF?! Tudom én, hogy az IMDB toplista amúgy is egy vicc, de egy Batman film hogy előzheti meg mondjuk a Remény rabjait -akár egy napig is, nemhogy 3 hétig?!

Szóval a fent vázolt megrökönyödés, némi cinizmus és nem kicsit alacsony elvárások elegyével és egy szénsavmentes ásványvízzel ültem be a moziba. Az mondjuk már-már axióma, hogy ha valamire ekkora elvárásokkal ülök be, akkor annak csalódás lesz a vége. Ez természetesen most is így történt. Lehet mindenfélét belemagyarázni, meg okoskodni, de ez a film akkor is csak egy Batman film marad, ami hát… khm… szóval nem éppen hemzseg a mély gondolatoktól, és gondosan cizellált dialógusoktól. Akciójelenet az van bőven persze, és akinek ettől jó egy film, az biztos többszörös mentálorgazmust élt át a vászon előtt, de azért ott még talán nem tartunk, hogy ennyivel be lehet kerülni a világ legjobb filmjei közé.

Wiki

Nem állítanám magamról, hogy különösebben járatos vagyok a komolyzenében, persze a fontosabb darabokat (azt hiszem) ismerem, ám ezek főleg nagyzenekari művek. Yundi Li-t GB barátom jóvoltából ismertem meg, ezúton is köszönet. Már youtube-on fellelhető videók is meglehetősen impresszívek voltak, de egy valamire való audiophile nem békél meg a veszteséges hangtömörítésből egyenesen következő kisebb-nagyobb -a youtube videók esetében pedig óriási- minőségromlással, így aztán hosszas keresgélés után végre találtam egy olyan online lemezboltot, ahol fellelhető volt a fent említett lemez, valamint egy másik, Chopin szerzeményeiből szemezgető felvétel kollekció.

Mint már említettem, nem érzem magam autentikus forrásnak, ha komolyzenei kritikáról van szó, de azt hiszem annyit megállapíthatunk emberünkről, hogy nem csak kottaolvasásban és technikában jeleskedik. Egész egyszerűen arról van szó, hogy érti, mi több teljes lényével átérzi amit játszik. A kontraszt körülbelül olyan, mint az általános iskolai olvasás óra, és egy írói felolvasó est között.

Alig várom a Chopin korongot, addig is gyönyörködöm még kicsit ebben a lemezben, amit a Deutsche Grammophon-nak hála, a meglehetősen jó hangmérnöki munka tovább emel.

Egy kis ízelítő: