Már egy ideje hajkurásztam ezt a lemezt, aztán végre horogra akadt -igaz, egyelőre csak mp3-ban, mert boltban még (illetve már, ugyanis 2003-as) nem nagyon láttam. Az elmúlt egy hétben cirka 5ször sikerült végig hallgatni, tehát tetszik. Találkoztam olyan véleménnyel, mely az elektronikus alapok sablonosságára és a hangszeres játék átlagosságára próbálkozott rámutatni -megjegyzem nem is teljesen alaptalanul, de valahogy mégis kereknek érzem az albumot. Miczura Mónika hangja tényleg teljességgel egyedi, eddigi, a különböző stílusokban performáló énekesnők orgánumát illető mintavételezéseim során még talán hasonlóval sem találkoztam, és mint már említettem, kisebb holtpontoktól eltekintve sikerült úgy ötvözni az ethno és electro motívumokkal, hogy az eredmény csak nagyon szőrös szívűek számára legyen kifogásolható.
Mitsoura – Mitsoura
Szükségállapot (The Siege)
Szétuntam rajta magam. A színészi alakítás még akciófilmes mércével is alja, de az is lehet, hogy csak én kezelem túlzott cinizmussal a tizenkettő egy tucat akciófilmeket az utóbbi időben.
Bunyó (Fighting)
Randiguru (Hitch)
Nem gondoltam volna, de már a film elején vonyítva röhögés volt. Pont sikerült jól elegyíteni a poénokat meg az érzelmesebb részeket (gy.k.: a nyálat).
Superbad
Jégkorszak 3 – A dínók hajnala (Ice Age: The Dawn of the Dinosaurs)
Kééész. Rég röhögtem ennyit filmen. A második rész után elkönyveltem, hogy itt is a már nem egyszer látott leszállóág jelenséggel állunk szemben, de a harmadik részbe olyan poénokat tömködtek a Pixaros arcok, hogy majd’ belefulladtam a fantámba.
Transformers: A bukottak bosszúja (Transformers: The Revenge of the Fallen)
Hát… Azt hiszem viszonylag gyenge próbálkozás arra, hogy irdatlan mennyiségű akciójelenettel pótoljanak minden egyebet, aminek egy filmben nem ártana benne lenni (pl.: történet). Kb olyan volt, mintha egy két és fél óra hosszú trailert néznék egy hullámvasúton.
Dub FX – Everythinks a Ripple
Naggggyon kemény a csávó! Már rongyosra hallgattam az albumot.
Tessék, ízelítő. Aztán nem beszarni :
A pankrátor (The Wrestler)
Már most egészen biztos, hogy meg fogom nézni még legalább egyszer, már csak azért is, hogy kellő hozzáállással tudjam kiértékelni, ugyanis mikor először láttam nem gondoltam, hogy ez egy ízig-vérig életrajzi film lesz, és mint olyan, híján lesz az általam oly nagyra becsült és szeretett Aronofsky-féle varázslatnak. Visszagondolva, a Mesterhez méltó alkotásnak tűnik, de inkább megvizsgálom még alaposabban.
Gettó milliomos (Slumdog Millionaire)
Abszolúte megértem a filmmel kapcsolatos felhajtást és hypeot, sőt még az Oscart sem idegeníteném el tőle. Tényleg nagyon hatásos alkotás, számunkra, jól lakott európai emberek számára átérezhetetlenül kínzó problémákról, és teljesen elképzelhetetlen életkörülményekről, életutakról. Az egyetlen dolog amiért viszonylag hamar magamhoz tértem a film után, hogy már nem az első, hasonló témakörben forgatott film volt amit láttam. De tény, hogy egy gyöngyszem a populáris filmvilág Hollywood által dominált szartengerében.