TÖRTÉNELMI BEVEZETŐ
Régen a könyvtár, mit információtár működött. A legmagasabb fokú információt sűrítő intézménynek számított, amelyet nagy megbecsülés övezett. A beszéd kialakulásával egy időben az emberben megnőtt a tudásvágy. A fejlődést az írás vitte előbbre, melyet a nyomtatás váltott fel (1448 Gutemberg). Érdekes tény, hogy az írást alkotó jelek és kódrendszerek széleskörű elterjedése még nem biztosította azt a rohamos fejlettségi szintet, mint amikor megjelent a nyomtatás. Az információ növekedése megnövelte az emberek igényét a tudás iránt. Ezért nőtt folytonosan a könyvkereskedők száma és egyre több könyvtár alakult. A könyv tartalmi értékéből is veszített, mert az igényeknek megfelelően olyan "könnyed műfajok" jelentek meg, amelyek bizonyos esetben hátráltatták a fejlődést. Ettől eltekintve a fejlődést nem lehet megállítani. A könyvtár, mint intézmény főleg a XIX. szászad végétől kezd átesni néhány változáson, amit a XX. század még jobban felgyorsít. A folytonosan sokasodó új találmányok,- telekommunikációs eszközök már "elcsábítják" a könyvtáraktól több évszázadon át kialakult lelkes olvasók táborát. Korántsem azt jelenti, hogy az ember nem olvas, inkább a társadalom diktálta életmód hatásaival kellett szembenézzen a könyvtár.
A könyvtár jellegének sorsfordító változása a számítógép megjelenésétől lehet számítani. A történet egy karnyújtásnyira van tőlünk.
A számítógépes globalizálódó világig kialakult kultúrák nagy része fokozatosan az információs segédeszközök által virágzásnak indultak. Ezen fejlett kultúrák kölcsönhatásának következményeképpen teremtődött meg a mai helyzet, aminek pontosan annyira vannak előnyei és hátrányai, mint kezdetektől mostanáig. Csak tudni kell mit kezdeni ezekkel az előnyökkel és hátrányokkal. Éppen ezért a könyvtár magában kell hordozza mindazokat a kommunikációs eszközöket, amelyek a jelenlegi társadalmat meghatározzák. A könyvtár maradjon meg mint olyan, az emberi kultúra őrzője.
Nagy felelőség hárul minden egyes könyvtár számára, mert annak a bizonyos felhasználói rétegnek a központi kulturális szerepét kell betöltse, amely meg kell feleljen, minden kihívásnak az adott időben.
A JELEN KÖNYVTÁRÁNAK PROBLEMATIKÁJA ÉS JÖVŐBENI KÉPE
Mondhatni rohanó társadalmunkban egyetlen meghatározó állandóság van életünkben: a változás. Ez a tény rámondható könyvtárainkra is.
Az állandósághoz vagyis a változáshoz való megfelelés kihívás minden könyvtáros számára.
Először is fontos beilleszteni gondolatmenetünkbe azokat a tényezőket, amelyek jelenleg befolyásolják a könyvtárt mint intézményt. Nagy ráhatással bír a politika, a gazdaság, természetesen a társadalom strukturális felépítése.
Politikai változások gyorsaságának nagy hatása a hatalomváltásban rejlik. Könyvtárosok által nézett oldalról inkább instabilnak mondható a politikai helyzet négy esztendőnkénti változása. Mikor milyen politikai tényező lesz meghatározó egy adott időszakban, ahhoz kell mindig igazodniuk a könyvtároknak is.
Talán fontosabb a gazdasági helyzet, mert az árak emelkedését és csökkenését csak az befolyásolja. Függ a jó piac megszervezésétől és, hogy mennyit képesek a meglévő gazdasági intézmények kultúrára fordítani.
A könyvtárakat minden esetben a társadalmi elvárások tudják a legjobban megváltoztatni. Nemcsak az információs követelmények rohamos változása befolyásolya, hanem a demográfiai változások, bizonyos felhasználói körök igényeinek kielégítése is.
Az új információs technológiák elterjedése jelentős fejlesztési lehetőségeket nyújt a könyvtárnak is. Igaz hatalmas összegeket szív fel, de annak ellenére hosszútávon jó befektetésnek számít. A dokumentumok egyre gyorsabb megjelenése az adathordozón újabb technikai eszközök beszerzését igényli.
Az új információs technológiák előnye az, hogy lehetővé teszi az információ könnyebb elérését, a testre szabott szolgáltatások megvalósítását, a munkafolyamatok automatizálását. Más szóval a szolgáltatások hatékonyságának növelését.
A felsorakoztatott tények mégsem tudják meggyőzni azokat az intézményeket, amelyek könnyen változtathatnának a könyvtárak jelenlegi állapotán. Ennek ellenére a publikált anyagok száma és félesége növekszik, minősége legtöbb esetben romlik. Az információtechnológia fejlődése következtében új információhordozók jelennek meg, illetve az információkeresés gyorsabb és hatékonyabb módjai válnak lehetővé. Azzal magyarázható, hogy megnőtt a felhasználók igénye nemcsak az újabb információk iránt, hanem a régiek iránt is. Az egyre több és szélesebb körű információ igény gyökeresen megváltoztatja és átalakítja a könyvtárat is. A könyvtár szerepe korántsem változik meg ellentétben csak új arculatot ölt magára.
A jövő könyvtára már nem egy zárt rendszerben működő, nehezen elérhető intézmény lesz, hanem kapcsolatban fog állni más könyvtárakkal egyetemben. Elsősorban a régió, a város igényének megfelelően rendezkedik be, de nem zárja ki a lehetőséget a távolabbi régiók és városok kapcsolatban lévő kölcsönzőkkel szembeni elvárásait sem. A hangsúly mindig a fontossági sorrenden van, éppen ezért az adott régió vagy város művelődési információs központja kell hogy legyen. Ebben a környezetben a könyvtáros információs menedzser szerepét kell magára öltse, így a hagyományos és nemcsak a megszokott hagyományos információhordozó szerepet követi, hanem tudni fogja a legújabb információs tájékoztatás mesterfogásait is. A hangsúly minden esetben a szolgáltatásra tevődik át, méghozzá a használok igényeinek megfelelően. Napra kész pontos információkkal kell szolgálni, könnyen hozzáférhető kialakított rendszereken keresztül.
Az információt a jövő erőforrásának nevezik. Véleményem szerint az információ a mindenkori erőforrást jelenti, mint egy befektetés a jövő számára az elkövetkezendő korszaknak, mint nyersanyag és erőforrás.
A könyvtárak nem szabad elveszítsék információhordozó jellegüket, hiszen egyetlen dolog ami biztosítja fennmaradásukat.
Az információ fokozatos növekedése végett a könyvtáraknak is korszerű élvonalban járó információs technológiával kell dolgozniuk. Minden lehetséges módszert el kell sajátítaniuk, hogy megszülessen az az információs társadalom, amiben a könyvtárak alapvető szerepet játszanak, időszerű, de mégis emberien közeli felhasználási lehetőségeikkel. Ahogy mondani szokás a jövő most kezdődik. Nemcsak a lehetőségek kiaknázása a fontos, hanem a felelőség is óriási egy kialakulóban lévő, lehetőségekben szinte korlátlan világban, ami bármely módon is alakul egy új társadalom létrahozásának születését alapozza meg.
A multimédiás információs dzsungelben a könyvtárak csak kihívásoknak vannak kitéve. Az egyre dagadó sajtó világ, a telekommunikációs eszközök, Internet és azon belül az elektronikus publikáció, az Internet, a digitális és virtuális könyvtárak egyre figyelmeztetik a jelen könyvtárosi világ kötelező változásokhoz való alkalmazkodását.
A helyzet természetesen nem reménytelen csak meg kell találni a kulcsot a jövő könyvtárának létrehozáséhoz.. A jövő könyvtára bárhogy is alakuljon merőben más lesz, mint a mostani. Izgalmas éveknek néznek elébe.
A könyvtár már nem a régi módszerek alkalmazásával fog működni az elkövetkezendőkben. A hagyományos gyűjtőkönyvtár jellege megváltozik, helyét felcseréli a korszerű adatfeldolgozás és információs híradástechnikai hálózat. Bármilyen információ igénynek eleget fog tenni. Természetesen ennek érdekében nem marad el a könyvtár informatikai rendszerének kialakítása és folyamatos fejlesztése sem.
Azért is fontos mert az információs igények folytonos változásához rugalmasnak kell lennie a könyvtárnak, mint információt kielégítő intézmény. Ugyanis az információ közvetítés alapja nem a média, hanem a szükséges információ optimális szolgáltatása.
Ezért kell megnyerjen minden lehető információs eszközt magának a könyvtár. Egyre nagyobb formában lehessen kínálni digitalizált formában a kért anyagot. Az Interneten belüli elektronikus folyóiratokat és könyvtárakat, mint állománygyarapítás gyanánt lehessen a könyvtár szolgálatába állítani.
A jövő könyvtárai és könyvtárrendszerei elsősorban a helyi viszonyokhoz kell igazodnia maximálisan, minden egyes könyvtári munkaterület teljes körű és integrált leképzést kíván, rugalmasnak kell lennie(ük) minden kommunikációs területen és magába kell olvassza a multimédia adta teljes anyagának felkínált lehetőségeit.
Az információs társadalom könyvtárának korszerű szolgáltató központtá kell válnia. Ezért szükséges felvonultatni mind azokat a tényezőket melyek gördülékenyebbé tehetik tevékenységüket:
- minden egyes könyvtár elektronikus katalógussal legyen ellátva
- az Internet használata az információs eszközök egyike legyen
- az elektronikus posta biztosítja majd az információ keresők előjegyzését az információszolgáltatási listán.
- a könyvtáraknak elengedhetetlen tartozékává kell váljék a CD-ROM gyűjtemény
- fontos gyarapítani a könyvtár digitalizált gyűjteményét
- legyen virtuális könyvtár tartozéka is, amely széleskörű szöveg- és médiaközpontú anyagot tud felkínálni.
A kihívások felmérhetetlennek tűnő halmazát vetíti elénk a XXI. század könyvtárképe, de cselekedni muszáj, mert az egyre globalizálódó világunkban nem lesz már szószerinti elszigeteltség, annál inkább információhiány ha naprakészen nem tükrözik vissza mindazt, amiben megteremtődött az egyetemes kultúra. Éppen ezek elkerülése végett szükségessé válik az együttműködés a régiókkal, országokkal és az elég világ könyvtárosi hálózatával, amelyek együttműködési programokkal uniformizálják a legfontosabb elemeket, viszont tiszteletben tartják a helyi értékek különbözőségét.
A KÖNYVTÁR INFORMÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK KIALAKÍTÁSA
A fentiekből kitűnik, hogy a könyvtáros szerepét teljesen át kell formálni. A folyamatos változások alól nem tuja kivonni magát. Ezért kell eleget tennie a kor kihívásainak. A könyvtáros már nem „elszigetelt" munkaigénnyel bíró egyén kell hogy legyen. Figyelembe véve a mai helyzetet, a rugalmasság, a jó információs tájékozódó képesség, az önmenedzselés elengedhetetlen tulajdonságainak birtokában feltudjon zárkózni a változó felhasználó csoport igényeinek megfelelően.
Megjegyezendő, mennyire fontos a könyvtárt segítő vagy hátráltató jegyek ebben a változó időben. Ezért válik szükségessé egy kialakított egységes jogszabály, amely a változásokhoz igazodva szintén rugalmasságot tud mutatni. Csak ilyen körülmények között tudja biztosítani a jól működő könyvtári intézmény az információk rendezettségét és a dokumentumokhoz való hozzáférhetőséget a lehetőségei szerint. A jogszabály még egymagában édes keveset ér, ha nincs kellő támogatottság. Mégis elsősorban a könyvtáros(ok) feladata felhívni a figyelmet a könyvtári „rendszerváltásra”, amely magában hordozza a változás állandóságát.
A könyvtárosi hivatás elsősorban a menedzselésre (önmenedzselésre) kell támaszkodjon.
Legfontosabb jelenlegi tényezők, amit minden egyes könyvtáros, mint menedzser szem előtt kell tartson:
- a jövőbeni elképzelések rendszerezett képét, amelyből fontossági sorrend szerint választja ki a megfelelő tervet
- az elért eredmények függvényében és az elvégzett tevékenységek tények közötti összhatásában tovább tudja alakítani tervét, megtudja határozni céljait egy újabb terv kidolgozásában.
- célok és tervek logikai rendezettségének felállítása minden esetben a szervezéstől függ. Csak egy jól szervezett rendszer képes a zökkenőmentes irányításra.
- kapcsolatok fenntartása nélkül nem lehet hatékony munkát végezni. A tapasztalatcsere nemcsak gazdagítja a tervek, elképzelések, gondok összességét, hanem nagymértékben javítja mindazokat.
A legfontosabb mégis az emberek kiválasztása erre a munkára. Ezalatt nemcsak a munkatársakat kell érteni, hanem mindazokat a személyeke, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a könyvtárhoz, mint intézményhez.
A fentiekből kitűnik, hogy a külső hatások befolyásától függően, de a lehetőségekhez mérten szakértelemmel meglehet változtatni bizonyos szempontokat. Így a kapott eredmény kedvező hatású lehet.
Egy nagyobb könyvtári intézményen belül a problémák is nagyobbak. Elsősorban a fő könyvtáros feladata figyelni minden kialakított területre. Mindez nem zárja ki a többi munkaerő igényes szereplését saját területén. Az önvezetés igenis fontos, mert csak akkor sikerül hatékony rendszerezett munkát kialakítani, ha mindenki tisztába van munkafázisának problematikájával. Másképpen szólva előnyeivel és hátrányaival. Minden egyes munkatárs köteles megszervezni saját munkáját. Ebbe belefoglaltatik a tervezés, kivitelezés és ellenőrzés.
Nemcsak az egyszemélyes könyvtár könyvtárosának feladata a jövőkép kialakítása, az elhivatottság és a környezeti felmérés, hanem egy intézmény bármely dolgozójának kijár ez a feladat. Tisztában kell lenni azokkal a lehetőségekkel amit a külső környezet kínál természetesen a maga negatív oldalával egyetemben. Tudni kell mi az erőssége és hátránya a munkának az adott munkakörön belül. Éppen ezért szükségeltetik egy komolyabb irányítás (beleértve az önirányítást is).
Manapság oly divatos marketing-menedzsment szemlélet fogalma már régi időkre nyúlik vissza. Ami mégis idegen az embertől talán a fogalom tisztázása. Ha csak egyszerűen a komoly személyzeti munkát és az ezzel együtt járó szervezettség kialakítását hangoztatnánk, talán nagyobb hitele lenne. A tervezés sem tűnne annyira idegennek a SWOFT-elemzés kapcsán. Talán lassúbb tempóban kellene beadagolni ezeket az idegen fogalmakat, netán felcserélni sokkal megszokottabb, érthetőbb változatra, amíg be nem ivódik a köztudatba.
A bonyolítás csak feszültséget sző és csökkenti a lelkesedést is anélkül, hogy valaki kimondaná. Mindig az egyszerű dolgok vezettek eredményes munkához, ilyen esetben a rendszer is sokkal átláthatóbbá válik. A lehetőség adott, éppen ezért egy átlátható munkafolyamat serkenti a munkakedvet és motiválttá válik a tevékenység. Ezért is fontos a jó munkaerő kiválasztása.
Nem egyszerű feladat ebben az információ kavalkádban eligazodni, de akkor is felelős minden egyes „önmenedzselő” az információ-áramlás hatékonyságának ellenőrzésében. Másképpen nehéz elérni sikereket az igénylőkkel szemben.
A CSÍKSZEREDAI MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK FOLYAMATOS ÁTALAKULÁSA
A 2000. esztendő számít a XX. századi iskolai könyvtárt átható, - megszokott kerékvágásból kibillentő, megújulás felé vezető tanévnek.
Az iskola könyvtára két gépet kapott ajándékba, ahol a gyerekek kedvükre navigálhattak az Interneten, leveleket írhattak, anyagokat kereshettek ki dolgozatuk számára stb. Már nemcsak a könyvtár adta lehetőségekkel élhettek. Hamarosan a két számítógép ötre bővült. A könyvtárosi személyzet is ezzel párhuzamosan bővült, hiszen már egy ember nem volt elegendő erre a feladatra. Kellet egy ember aki felügyeli a számítógépeket.
Az új kolléga munkája is újdonságnak számított. Eligazította a gyerekek a számítógép kezelésében. Ő is kapott egy számítógépet, ahol tanárok és más alkalmazottak fontosabb anyagait begépelte, esetenként ki is nyomtatta.
Szükségessé vált számítógép ismereteinek az elsajátítása számomra is. Ezért végeztem el egy tanfolyamot, ami teljesen megváltoztatta addigi könyvtárosi világomat.
Nemsokára kilencre bővült a számítógépek sora. Könnyen megtanultam navigálni a világhálón. Nemcsak olyan anyagokat tudtam felajánlani a gyerekek számára, ami nem volt meg a könyvtár állományában, hanem ki is tudtam nyomtatni. Ezeket az nyomtatott anyagokat minden esetben visszakértem, hogy továbbra is fel lehessen használni. ETO számrendszerben csoportosítva könnyen rábukkantam a kért anyagra.
Megszülettek az első világhálós reklámok a könyvtár hirdetőtábláján. A reklámanyag elsősorban az elektromos könyvtárakról szólt, amit felcserélt a használók által keresett anyag.
A világháló nem ellensége könyvtárunknak, hanem szerves részévé vált. Ezért duplázódott meg a könyvtár látogatottsága is.
Nemcsak a világháló segített mindebben, hanem minden egyes fontos anyag ami után érdeklődik az iskola vezetősége, tanárai, diákjai és más alkalmazottjai a könnyebb kikereshetőség érdekében. Ha huzamosabb ideig szükséges egy bizonyos információs anyag, szintén reklámozzuk, hogy hol található meg (könyvekben, folyóiratokban, napilapokban, tévében, esetleg más ismert helyi könyvtárakban stb.). Mindehhez mégis a világhálós rendszer adta lehetőség járult hozzá közvetetten.
Létezik egy multimédiás terem is az „informatikusok kezében” van, egyelőre sikertelenül járt a kapcsolat felvétel, mert ők még nem látják olyan világosan e két szakmának a szerves kapcsolódását, de idővel biztosan ki fog alakulni.
Nemrég kaptunk egy számítógépes programot. Ezzel megindul az anyag felvitele a programra, ami szintén nagy előnyt fog jelenteni, meg fogja könnyíteni a munkát egészében.
A jövő árnyékában
Talán az kifogásolható, hogy legalább az országban nincs egy egységes program kínálat, mert azzal a lehetőséggel minden egyes könyvtáros munkája sokkal könnyebbé válna. Nem igényelne annyi munkát pontosabb is lenne. Az is előnyös lenne, ha a meglévő adatbázisokat később egységesíteni lehetne, hogy ne vesszen minden kárba. A könyvtárunk információs hálózatának a rohamos változása példa arra, hogy a dolgok már visszafordíthatatlanok. Igazi hivatást érző embereknek való, akik az anyagiakat nem nézve képesek az új rendszerben eligazodni és eligazítani az arra rászorulókat és igénylőket. Mert nemcsak az általános műveltség, a munkához való jó képesség hasznos, hanem egy olyan intuició és empátia is (amivel igazából rendelkeznie kell minden egyes könyvtárosnak), amitől szebbé tudják varázsolni mindazt ami az akkori helyzetben teremtődik. Ezek a szempontok vezetnek el egy jobb könyvtári jövőkép kialakításához, amelyben nemcsak a könyvtár dolgozói, hanem minden egyes információ kereső személy szerves részként bekerül a könyvtár vérkeringésébe.
KÖNYVÉSZET
Bakonyi G. - Drótos L. - Kokas K.: Navigáció a hálózaton; Budapest, IIF, 1994.
Balázs Sándor: Az információk használata, hasznosítása és haszna; Budapest, OMIKK, 1993
Biblioteca folyóirat legújabb számai.
Fülöp Géza: Az információ; Budapest, ELTE, 1996
Fülöp Géza: Az ember és információ; Budapest, Múzsa, 1984
Informatika: Budapest, Szaktudás kiadó, 1993
Hefner Anna: Könyv a könyvről; Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.
Revista Bibilotecii Nationale a Romaniei 2001-2004 közötti számai.
Szűcs Ervin: A számítógép tegnaptól holnapig, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987
Téglási Ágnes: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései; Budapest, OSZK, 1999.
BORBÉ LEVENTE Csíkszereda