2009. ötödik szám
Nem kaptak támogatást az iskolai könyvtárak
Az új kormány tartalékalapjából az elmúlt tanévben nem jutott pénz az iskolai könyvtáraknak. Köszönet a leköszönő kormánynak, hogy lehetővé tette az iskolai könyvtárak fejlesztését. Úgy néz ki, hogy az elkövetkezendőben sem lesz pénz a gazdasági válságra hivatkozva. Sajnos a bizakodás nagyon visszaszorult, egy vékony "esetleges" halvány remény pislog az alagút végén. Az iskolai könyvtárak továbbra is a rendszerváltás utáni ajándékkönyves (és egyéb ajándékdokumentumos) megoldás mellett maradva fogják gyarapítani a már meglévő állományukat, és csínján fognak bánni a dokumentumok leírásával. Neki kell állni az "állományreparálásának", másként odalesz a régi is.
Na, most jön be az a bizonyos könyvtármarketing meg menedzsment, ami tulajdonképpen mindig is létezett, csak most nevén nevezik ezt az üzleti fönséges kuncsorgási formát, ami nem igazán illik egy nem non-profit szervezethez. Igyekezni kell jó partneri kapcsolatokat kiépíteni főleg olyan intézményekkel, ahonnan csordul-cseppen valami, hanem lehet várni a csodára, hátha bekövetkezik.
B.L
Ellenőrzések a Megyei Levéltártól
Iskolai könyvtáraknak a folytonos ellenőrzés a sorsa. Ha nem a helyi szervek, akkor a tanfelügyelőség, ha nem a tanfelügyelőség, akkor egyenesen a Tanügyminisztérium, de ha az sem, akkor még mindig ott van az állami levéltár, s ki tudja, mi következik még.
A Hargita megyei levéltártól az elmúlt tanévben több iskola levéltárát ellenőrizte néhány személy, egyszerre az iskolai könyvtárban található és leadott statisztikai-archív dokumentumokkal. Természetesen azon iskolák voltak meglátogatva, ahol volt mit ellenőrizni és nem találtak nagy ramazurit. Többek között megszámoztattak, több mint ötvenéves lefűzetlen leltárnaplókat (Aztán le is kellet fűzni). Még kaptak csecsebecséket, amiben bele lehetett kötni, sőt többszörösen is, és természetesen megígérték, hogy még betérnek menetközbe az új tanévben is, mint a hazajáró lelkek.
Az ellenőrzés fontos, de legyen azzal egyenesen arányos, amennyi időt lehet eltölteni ezekkel az iratokkal. Kissé kényelmetlen helyzet mások, néhai "figyelmetlenségükért" elmarasztalásban részesülni.
ÚJ DOKUMENTÚCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK HARGITA MEGYÉBEN
Az elmúl tanévben több dokumentációs és információs központ létesült megyénkben. Megalakulásuk sorrendjében ismertetek belőlük hármat.
A Márton Áron Gimnázium új központjának megnyitójára október 15-én került sor. A Központ a volt olvasóteremből és a hozzákapcsolódó termekből volt kialakítva. A teljesen felújított termek több lehetőséget biztosítanak az iskolai oktatói-nevelői tevékenység lebonyolításában. Biztosított a régi állomány plusz a kormány tartalékalapjából leosztott pénzösszegből vásárolt könyvek és audiovizuális eszközök is. Mindehhez hozzájön a teljesen újonnan vásárolt számítógépek. Biztosítva van az internetes hozzáférés is. A megújult könyvtár sokkal több lehetőséget nyújt a változatos és érdekfeszítőbb órák megtervezésére és megvalósítására a pedagógusok és a diákok számára.
Köszönet illeti mindazokat a személyeket, akik nemcsak önzetlen munkájukkal segítették, hanem erkölcsileg is támogatták az dokumentációs és információs központot. A dokumentarista központ alkalmazottja Balázs-Bécsi Enikő, aki Borbé Levente könyvtárossal együttműködve már másnap megkezdte tevékenységét.
A székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Dokumentációs és Információs Központjának hivatalos megnyitója 2009. január 12-én volt megtartva. Az avatót Szabó Miklós, az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának beszéde nyitotta majd ezt követte egy rövid prezentáció a dokumentációs központ kialakulásáról, fontosságáról. Köszönet illeti Hatos Melinda könyvtáros áldozatos munkáját.
Székelyudvarhelyen a Bányai János Műszaki Szakközépiskolában 2009. január 21-én nyitotta meg "kapuját" az Információs és Dokumentációs Központ. Korszerű audiovizuális eszközök, számítógépek, internetes hozzáférés, teljesen felújított terem változatos, érdekes tanórák megtartását biztosítja majd.
Az központért felelős személy Marossy Enikő könyvtáros.
Sajnos a központok támogatását és újak létesülését nem támogatja az új kormány. Létezik dokumentarista pedagógusképző, de nincs állás, vagy csak rendkívüli esetben adják meg.
ÖSSZEJÖVETELEK
Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja alkalmából Tüsnádfürdőn találkoztak a Hargita megyei és Háromszéki iskolai könyvtárosok.
A metodikai nap nemcsak az országban lévő iskolai könyvtárak problémáit és törvényeit ismerteti, hanem szó esett sajátos helyi jellegű helyzetekről is. Hargita megyei részről Márdirosz Ajka, Egyed Daniela és Borbé Levente beszélt a megyén belüli iskolai könyvtárosok helyzetéről, továbbképzési lehetőségekről, az elmúlt esztendő megvalósításairól és a dokumentációs központokról. Kovászna megyei részről Kiss László ecsetelte az Iskolai Könyvtárak Világnapjának fontosságát, és Opait Carmen pedig az új könyvtártörvényekbe nyújtott betekintést.
A találkozót Kiss László a Romániai Magyar Könyvtárosok szövetségének elnöke (aki egyben a Kovásza megyei iskolai könyvtárosok módszertanosa), és Borbé Levente a Hargita Megyei Magyar Könyvtárosok képviseletétől szervezte meg. Külön köszönet illeti Urkon Juditot a Tusnádfürdői városi könyvtár könyvtárosát, aki erre az alkalomra készségesen felajánlotta könyvtárát.
A Hargita megyei Tanfelügyelőség és az Apáczai Csere János Pedagógusok háza továbbképzőt szervezett iskolai könyvtárosok és dokumentarista tanárok részére. A hangsúly az iskolai könyvtárosok kommunikációs tevékenységének szerepére esett. A továbbképzőt három zónára osztották fel: Csíki, Gyergyói és Udvarhelyi zónákra. Pölnitz Ilona a Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házától és Összesen Szabó Irén Ottilia a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központtól, Csíkszeredából tartották a tréninget. A továbbképző résztvevői 20 pontot gyűjthettek össze, amely fel lett tüntetve a 2009. április 24-i tanúsítványon. Márdirosz Ájka a Hargita Megyei Pedagógusok Háza könyvtárosa kellőképpen járult hozzá továbbképző gördülékeny lefolyásához.
A RMKE vándorgyűlését idén Csíkszépvizen rendezték meg. A két napos konferencia, a könyvtár és könyvtáros tevékenységéről, mai helyzetéről, és újonnan született megoldások hálójából állt. Az igen érdekes előadásokat a résztvevők hozzászólásai-észrevételei tették színesebbé. Ami talán rendkívüli dolognak számított, hogy az idén (2009. áprilisa) a több mint 100 résztvevőből 20 férfi is vett részt.
A két napos rendezvény az RMKE tisztújításával zárult.
Kiss Jenő tiszteletbeli elnök, Kopacz Katalin (Csíkszereda) alelnök, Roth András Lajos (Székelyudvarhely) alelnök, Kiss László (Sepsiszentgyörgy) tanügyi alelnök lett.
A Kájoni János Megyei Könyvtár március 17-én iskolatörténeti kiállítást nyitott Bándi Vazul iskolatörténet író emlékére a könyvtár dokumentációs részlegén.
A kiállítást április 11-től lehetett megtekinteni. A kiállítás a gyerekek által készített képeslapok tették még színesebbé.
Az iskolatörténeti előadást Kelemen Katalin a Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa nyitotta meg. Rövid bepillantást nyújtott a Csíksomlyói Gimnázium múltjáról, annak krónikásairól, kiemelve Bándi Vazul iskolatörténeti monográfiáját, valamint az iskola neves embereiről szólt néhány szót. Az előadást Szőcs János a Csíki Székely Múzeum történésze tette még színesebbé, aki pontos adatokkal szolgált csíki iskolák történetéről, ugyanakkor könnyed érthető hangnemben beszélt az ifjakhoz, felkeltvén azok érdeklődését múltunk fontos mozzanatairól Az előadás végén Vitos Mária, Történelmi-Művészeti részleg könyvtárosa rövid ismertetőt tartott a Mikó Vár épületében található Megyei Könyvtár részlegeiről. Iskolai könyvtáraktól, a könyvtárosok együttműködve a pedagógusokkal mozgósítottak a gyerekeket e páratlan kiállítás megtekintésére.
KÖNYVTÁR SZAK CSÍKSZEREDÁBAN
Borbé Levente a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa és Egyed Daniela a Művészeti Líceum könyvtárosa az Octavian Goga Kollégium igazgatóságával együtt sikeresen megszervezte, hogy Csíkszeredába fiókot létesítsen a brassói egyetem filológia karának könyvtár és információtudomány szakja (csökkentett látogatású). A szak 2008 októberében indult be 27 egyetemi hallgatóval, ami később 31-re szaporodott. A hallgatók "túl vannak" egy esztendőn.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia kara 2009 július. 19-25. között egyhetes intenzív továbbképzőt szervezett iskolai könyvtárosok számára. Jelentkezők Erdély különböző részeiből érkeztek. Legtöbben Hargita megyéből jelentkeztek és vettek részt. Résztvevők könyvtárosok névsor megyénkből: Borbé Levente, Márdirosz Ajka, Péter Antal Csíkszeredából; Pálosi Veronika Csíkrákosról; Pál Erzsébet Lövétéről; Barabás Zója, Botorok Ildikó, Deák Enikő, Győrfi Margit, Marossy Enikő Székelyudvarhelyről; Fekete Erzsébet, Hatos Melinda Székelykeresztúrról.
Első nap Balla Ilona tartott előadást az információmenedzsment hasznáról a könyvtárakban. Az ezt követő napon a könyvtármenedzsment módszereinek ismertetéséről, a könyvtár arculatépítésének szakaszairól és annak technikai megtervezéséről beszélt az érdeklődők köréhez Porácky Rozália, szem előtt tartva a közönségszolgálatot is. Az előadás a hallgatók saját könyvtárainak ismertetésével zárult. Szerdán Sipos Gábor tartott előadást az erdélyi könyv és nyomdatörténetről. Beszédében átfogó képet lehetett kapni az erdélyi nyomdák sok évszázados fejlődéséről és azoknak kiadói politikájáról, valamint a nyomdai technikák világáról. Negyedik nap újból Balla Ilona tartott előadást, ezúttal a multimédia könyvtári alkalmazását ecsetelte. Digitális dokumentumok bemutatásával, digitalizálási technikák ismertetésével sikerült meggyőzni a résztvevőket a multimédia fontosságáról. Ötödik nap előadását Molnár Kovács Zsolt tartotta a könyvtárak finanszírozásáról, amelynek legfőbb mozzanata a projektírás. A kulturális projektmenedzsment és arculatépítés elengedhetetlen fontosságáról sikerült beavatni a hallgatókat. Szombaton, a módszertani megbeszélés után, az oklevelek átadása követte.
Köszönet illeti mindazokat, akik részt vállaltak e nagyszerű továbbképző szervezésben, különösképpen Rüsz Fogarasi Enikő programfelelősnek és Nagy Róbert programmenedzsernek.
Az A.B.R. Hargita megyei fiókjának újonnan megválasztott vezetősége (2009 májusa):
Roman Ioan dokumentarista tanár - Elnök, Balán
Egyed Daniela könyvtáros - Alelnök és a Csíki körzet felelőse
Kovács Edit könyvtáros - Titkár, Csíkszereda
Lung Georgeta könyvtáros - Titkár és a Maroshévízi körzet felelőse
Patca Veta könyvtáros - Gyergyói körzet felelőse
Dénes Tünde - Udvarhelyi körzet felelőse
Első jelentős könyvtárak - IV. rész
A Római Birodalom bukása után a Kelet-Római Birodalom vette át a stafétát a kultúra terjesztésében. Észak-Afrikában és Közel-Keleten nagy szerep jutott az araboknak. Kínában ez idő alatt folyamatosan őrzik és gyűjtik az értékes szövegeket. Nyugat Európában a Római Birodalom romjain megújult erővel tört elő a keresztény kultúra. Mindhárom régióban meghatározó a könyv és annak ápolása jelentette. A középkor hajnalán alapított jelentős könyvtár Nagy Konstantin nevéhez fűződik. A görög -római irodalom jelentős részét és a korai keresztény irodalmat e könyvtár őrizte meg (Nagy Konstantin idején, a negyedik században keletkezett Sínai kódexet most digitalizálják. Már egy részét közzétették az Interneten). Ezekben az időkben a legtovább fennmaradt könyvtár közkönyvtár.
A második századi kolostori könyvtárakban is fellelhetőek voltak a fent említett művekből, hiszen akkoriban legtöbb európai nép a keresztény vallás és műveltség befogadásával ismerte meg a könyvet. A középkor hajnalán alig voltak jelentősebb könyvtárak Nyugat-Európában. A szerzetesek belefogtak a könyvek másolásába. E tekintetben kiemelkedő munkát végeztek a Szent Benedekrend tagjai, akik zárdáikban minőségi könyvtárakat hoztak létre. Itt megemlítendő a legrégebbi magyar könyvtár, amit a bencések alapítottak Pannonhalmán 1093-ban. A könyvtár katalógusa 80 könyv adatait tartalmazza. Akkoriban egy ekkora volumenű könyvtár tekintélyes gyűjteménynek számított. Az ezt követő időszakban az újonnan létrejövő könyvtárak többsége a szerzetesek kolostoraiban, és a velük kapcsolatban álló iskolákban voltak. A bencések után több más szerzetesrend létesített könyvtárat. Európai könyvtárak száma rohamosan nőtt. A világiak könyvgyűjtő hajlama már a XIV. században megmutatkozik, főleg a városok fejlődésének köszönhetően, ahol sorra nyitották meg kapujukat a főiskolák és egyetemek. Ha valakinek 10-20 könyve volt az már komoly magánkönyvtárnak számított, mivel kezdetleges szinten volt a könyvkészítés technikája.
Borbé Levente
Megnyílt a Digitális Világkönyvtár, adták hírül a nagyvilágban.
Előnye, hogy a legkorábbi kínai írástól, az úgynevezett jóscsontoktól az Újvilág első térképéig számtalan érdekesség már elérhető az interneten keresztül. Létrejöttét 21-én kedden jelentették be az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének párizsi székházában.
A World Digital Library (WDL) projekt, amelyben az UNESCO mellett 32 könyvtár és kutatóintézet vesz részt, a fiatalok érdeklődését akarja felkelteni a betű iránt. "Vissza kell térni a könyvekhez" - hangsúlyozta az amerikai kongresszusi könyvtár képviseletében James Billington, aki szerint az emberi kultúra legősibb dokumentumai kerülnek fel a világhálóra, olyan ritkaságok, amelyek másutt nem elérhetőek.
Egyelőre tucatnyi ország írásos ritkaságai érhetők el, hét nyelven - angolul, arabul, kínaiul, franciául, spanyolul, portugálul és oroszul.
Digitalizáltak korai fényképeket, filmeket és hangfelvételeket is. Kategóriánként csupán néhány száz szócikk kerül fel a világhálóra, a projekt ugyanis nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszik.
A Digitális Világkönyvtár angol címe: http://www.wdl.org/en
* * *
Nekünk és rólunk, könyvtárainkról szóló olvasmány a ReMeK-e hírlevél. Megjelenik havonta. Olvasható a világhálón. Megrendelést Bákai Magdolnánál lehet kérni a bakai.magdolna@gmail.com címen vagy jelezze a ReMeK-e-hirlevel-subscribe@yahoogroups.com - on
Blogcímek:
magyar változat - www.hriskkonyvtaros.blogspot.com
román változat - www.asbiblinvat.blogspot.com
Könyvtárosi témával kapcsolatos anyagot lehet beküldeni a borbelevi@yahoo.fr címre megjelentetés céljából.