2006. második szám
Pénzt kaptak az iskolai könyvtárak!
A kormány tartalékalapjából több éves kiesés után pénzt kaptak az iskolai könyvtárak, amelyből kizárólagosan könyveket és más didaktikai eszközöket vásárolhattak, amelyek elősegítik a tanítás gördülékenyebbé tételét.
Az iskolai könyvtárak állományának bővítésére, azaz, felfrissítésére 570 ezer új lejt utaltak ki Hargita megyének. A tanfelügyelőség döntése értelmében az óvodák és napköziotthonok 1100 új lejes könyv, - és egyéb didaktikai eszközök vásárlására kaptak összeget.
Az iskolák egy jól megszabott alapkeret mellett a diákok létszámával arányosan kaptak pénzt, hét új lejt diákonként.
Ez az összeg kevésbé fedi a könyvtárállományok szükségletét, de mégis jól jött. Legalább a nagyon szükséges könyvek beszerzését fedte. Egy impulzust adott a könyvtáraknak. Pontosítva, az iskolai könyvtárakra is gondoltak ezúttal... Ha jövőben is folytatódik hasonló összegek kiutalása az iskolai könyvtárak számára, akkor sikerülhet az állomány teljes felújítása.
A tanügyminisztérium rendelete szerint, közelebbről fogják ellenőrizni, hogy csakugyan olyan könyvekre és didaktikai eszközökre volt-e elköltve az iskolákhoz leosztott összeg. Az ellenőrzés folyamán világossá válik az is, hogy a vásárolt anyag tartalmilag megegyezik-e a tanult anyagrészekkel.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK FELSZERELTSÉGE
Az iskolai könyvtárak felszereltsége országon belül nagy különbséget mutat. De nem kell országos képet festeni a könyvtárak helyzetéről, hogy világosan lássuk a nagy különbségeket. Elég, ha megyénken belül maradunk.
Egyes iskolákban a könyvállományon kívül, sok multimédiás eszköz is megtalálható. Nem azt jelenti, hogy jól felszereltek ezek a könyvtárak, hanem elfogadhatóak. A könyvtár kínálatába beletartozik a számítógép használat (Internet), DVD, a CD, a sajtó, - legyen az napilap vagy más folyóirat, és egyéb didaktikai eszközök. Nincs értelme a felsorolásnak a további, annál is inkább, mert más iskolai könyvtárak zömének állománya sokkal szegényesebb, mint az említetteteké. Az már valami, ha a könyvállományon kívül a könyvtár netán tud ajánlani kazettafont, netán televíziót is. Igaz, legtöbb esetben az iskola vezetősége nem látja érdemesnek, hogy ezek a dolgok a könyvtár tartozékai legyenek. Vannak könyvtárak, ahol a legelemibb dolgok is hiányoznak, ahhoz, hogy gördülékenyen tudjon működni a tevékenység. Van, ahol nincs villany, vagy luxus dolog a fűtés is. Oda bizony télidőben aligha lehet bemenni, főleg ha egy hideghullám tombol.
Mindenképpen a könyvtárosok feladata az, hogy a meglévő nem megfelelő állapotból legalább elviselhetőt kreáljanak. A vezetőség figyelmét fel kell kelteni a könyvtár fontossága iránt.
Egyetemes Tizedes Osztályozás rövid története (ETO)
Nemzetközi osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi.
Az ETO kifejlesztésénél megtartották Dewey rendszeréből a főosztályokat és az osztályok nagy részét, de a főosztályokat egyjegyű, az osztályokat kétjegyű számokkal, az alosztályokat háromjegyű jelölik. Minden harmadik számjegy után pontot raknak.
Az ETO-t két belga tudós, Henry la Fontaine (1853-1943) és Paul Otlet (1868-1944) fejlesztette ki a Dewey decimális rendszerből. A terveiket 1895-ben a második Nemzetközi Bibliográfiai Kongresszuson ismertették, ahol elfogadásra is került. A következő tíz év folyamán nemzetközi összefogással átalakították Dewey rendszerét. Az egész rendszert először 1905-ben adták ki Brüsszelben. Előnyei miatt (egyetemesség, egyértelműség, nemzetköziség, bővíthetőség) a könyvtárosok pozitívan fogadták.
Az ETO főosztályai:
. 0. Általános művek
. 1. Filozófia, pszichológia
. 2. Vallás, egyházak
. 3. Társadalomtudományok
. 4. Jelenleg üres, a gyorsan fejlődő tudományok számára fenntartva
. 5. Matematika, természettudományok
. 6. Alkalmazott tudományok
. 7. Művészetek, játék, sport
. 8. Nyelvészet, irodalom
. 9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem
Az utóbbi időben az ETO-t egyre több kritika éri hátrányai miatt, többek között a főosztályok sorrendje nem felel meg a modern követelmények-nek, a rokon tudományok elszakadnak egymástól és mechanikusan túl merev. Könnyen kezelhetősége végett 50 ország használja az ETO-t.
Melléktevékenységek az iskolai könyvtárban
Egy iskolai könyvtáros, ugyanúgy, mint egy községi könyvtáros mindig sokoldalúságát kell bebizonyítsa. Nem elég egyes részlegek dolgait tudni, mint a nagyobb állományú könyvtárakban, hanem minden egyes műveletet, ha kicsiben is, de kellőképpen kell elvégezze.
A könyvtárosi munkával nem is lenne gond, hiszen azért van a könyvtáros, inkább a melléktevékenységek árthatnak a pontos munka lebonyolításának folyamatában, amelyeket, a vezetőség sugallatára kell végrehajtani. A törvény természetesen kimondja, hogy a könyvtáros csak a könyvtárállományával kell foglalkozzon, mégis sikerül munkákat kapni. Egyesek tankönyveznek, mások bedolgoznak a titkárságra, könyvelőségre, vagy valamilyen más adminisztratív munkát végeztetnek vélük. Addig nincs is baj, ameddig posztkiegészítőként működik a rendszer, de mikor még az elvégzett munkán kívül kell megvalósítani, akkor igen. Sajnos a törvénynek van egy másik oldala is, amely biztosítja az intézmény vezetőségét, arról, hogy az általuk megkövetelt munkát köteles elvégezni az a személy, akinek ki van adva.
Talán mégis van lépésre igény, föltétlen nem kell elfogadni a helyzetet attól tartva, hogy az állásába kerülhet az embernek. Rá kell vezetni a vezetőséget, arra, hogy a könyvtárosi munka igenis egy felelősségteljes tevékenység. Lehet nem megy egyik napról a másikra, de folyamatos meggyőzéssel igen. Kisebb sikerek után kialakulhat a "teljes győzelem". Ha pedig nem sikerül, erőfeszítéseket tenni az ügy megoldása érdekében, hanem minden marad a régiben. Továbbra is a nem kívánt felületes munka fog folyni, hiszen mindenki tudja, mindig van mit tenni egy könyvtárban (könyvek ragasztása, évfordulók és más természetű reklámanyagok készítése, a könyvtár imázsának javítása, beszélgetések az olvasókkal stb.).
Első jelentős könyvtárak - I. rész
Az ókor első jelentős közkönyvtárát Alaxandriában építették fel A könyvtár létesítése, a hagyományok szerint Arisztotelész (Kr. E. 384-322, ókori görög filozófus) tanácsára hozta létre Plotemaiosz kr.e. a negyedik és harmadik században.
Az Alexandrai könyvtár közel 49 000 papirusztekercset gyűjtött össze, amelyet féltett gondviseléssel őriztek. A tekercsek nem minden esetben tartalmaztak egy művet. Az Iliászt, Homérosznak tartott művet például 24 tekercsre tudták lemásolni. A korai tekercsek méretét, ami elérte a 15-20 métert is később 5-6 méretre csökkentették. A papirusztekercseknek csak az egyik felére került írás. Olvasásuk is külön figyelmet igényelt. A tekercs elejét bal kézbe fogták, s a jobbal legöngyölték. Olvasás közben balkézzel begöngyölték az elolvasott részt, vagy később betekergették úgy, hogy a könyv eleje a tekercs külső részén legyen.
Papirusztekercsek megőrzése érdekében, hogy ne menjen tönkre, a tekercs külső végére fából vagy csontból készült pálcikákat erősítettek. A papirusz anyagát cédrusolajjal és sáfránnyal kezelték le, hogy megvédjék a könyvmoly rongálásától.
A könyvtárban a tekercseket falba mélyesztett, fával burkolt polcokon, gyakran festett-mázolt agyagedényekben, coprákban (ejtsd: koprákban) tárolták.
Az Alexandrai könyvtár nevezetesebb könyvtárosainak neve fennmaradt az utókór számára. Az akkori könyvtárosok legendás tisztelet övezte, ezért is tudta megőrizni az utókor. Fontosabbak névsora: Zenodotusz (grammatikus), Eratosztenész (sokoldalú görög tudós), a bizánci Arisztophanész (görög filológus,lexikográfus) és a szamotrachéi Arisztrachusz (nyelvész, szövegkritikus). A könyvtárnokok feladata volt az írók műveinek lajstromozása. Ők állapították meg a művek hitelességét és sorrendjét, valamint feljegyezték a terjedelmét is.
Az alexandriai könyvtár működése idején lendült fel a könyvkereskedelem. Nagy érdeklődés övezte a könyvtárat, az ott lévő könyvek másolatát sokan igényelték.
A könyvek másolatát a könyvtárhoz tartozó kis műhelyekben végezték. A másolatok példányszámát a kereslet határozta meg.
Sajnos a könyvtár jelentős része Krisztus előtt 47-ben leégett, majd 642-ben állítólag az arabok teljesen elpusztították. A könyvek zöme másolatokban maradt fenn.
Az akkori könyvigénylőknek köszönhetően, a másolatok megőrződtek az utókór számára és egyes fennmaradt tekercsek a nemrég elkészült Alexandriai modern könyvtár részévé válhattak, mint múzeumi anyag, történeti részlegét ékesítve.
Az anyagot összeállította: Borbé Levente, A csíkszeredai a M.Á.G. könyvtárosa.
Rövid hírek a nagyvilágból
Könyvesboltok a világhálón
Az online könyvesboltok (azaz a világhálóra könyvesboltok által feltett könyvajánlatok), szinte gombaszerűen növekedtek az utóbbi években. Igaz, nem pótolja a vásárlás csodálatos élményét, mikor egy könyvet több szempont alapján is megvizsgál az ember, s ha van kedve még beleolvas, de mégis nagyon praktikus. Főleg akkor, mikor föltétlen szükségünk van egy bizonyos könyvre, amelyet már nem keresgélünk, hanem már kiválasztottuk magunknak, esetleg még a könyvesboltokban sem kapható, s talán időhiányban szenvedünk.
MAGYAR ELEKTRÓNIKUS KÖNYVTÁR
Tíz esztendőt múlta már, hogy megszületett a Magyar elektronikus könyvtár. Azóta egyre több dokumentumot gyűjtöttek össze. A kínálat színes: regények, költemények és más irodalmi művek, valamint tudományos munkák, kézikönyvek, lexikonok egyaránt megtalálhatóak. A bő választék lehetőséget nyújt olyan könyvek, témák eléréséhez is, amelyet saját könyvtárunk nem tud biztosítani.
Fénymásolt könyvek
Argentínában egy kis közösség, az Eloisa Cartonera, arra szakosodott, hogy latin-amerikai("hazai") irodalmat juttasson el az olvasókhoz. Főleg a kisebb generáció van megcélozva. Sok mesét és verset fénymásolnak. A fénymásolt anyagot egybefűzik, kartonpapírból borítót készítenek, amelyet gyűjtögető hajléktalanoktól vásárolnak fel. A karton ára kilójáért 1,5 pesó, (12 új lej). Több fiatal dolgozik ezen "könyvek" elkészítésén. A kicsiny "kiadó" már több mint hatvan könyvet adott ki. A legnépszerűbb regényből száz példányt készítettek, de akadt olyan is, amelyből csak húszat, az igényeknek megfelelően.
Késedelmi díj kerek 100 esztendőre
Dél-Afrikában egy könyv csaknem 100 esztendővel a kölcsönzési határidő lejárta után került vissza a könyvtárba. A késedelmi díj eléri az 5000 fontot. A Skóciáról szóló útikönyv 1908-ban került a könyvtár tulajdonába és hamarosan kikölcsönözték. A művet, melynek szerzője Isabel Anderson, a 63 éves Stuart Tommson véletlenül találta meg otthonában, egy költözés során.
Az anyag a Magyarországi könyvtárosi levelezőlistáról volt továbbítva.
Válogatta: Borbé Levente
Az iskolai könyvtárosok Hargita megyei csoportlevelezési lehetősége az Interneten
Az ötlet Hatos Melindától, Székelykeresztúri kollégánktól származik. Nagyon jó ötletnek néz ki, hiszen az évi vagy félévi gyűlések nem pótolhatják azt a kommunikációs lehetőséget, amit egy csoportlevelezési lista nyújthat. A csoportlevelezés előnye, hogy letisztítja az aktuális problémákat, és a lényeget az összejöveteleken könnyebb megtárgyalni. Előnynek számít az is, hogy közelebb hozza egymáshoz a kollégákat, amit másképpen nem lehetne megvalósítani. A levelező lista, amelyre bárki elküldheti észrevételeit, meglátásait az iskolai könyvtárral kapcsolatban: konyvtarosok@primlista.hu
EMLÉKEZZÜNK
A X. Bolyai Nyári Akadémia 2002.-es jubileumi évében Csíkszeredában, abban a szerencsében részesülhettek a romániai magyar iskolai könyvtárosok, hogy indítottak egy továbbképzőt számukra is, ami egyébként egy esztendővel azelőtt Szovátán volt megrendezve. Akik részt vettek új ismeretekkel gazdagodhattak, és személyesen is megismerkedhettek az előadókkal. Bőven nyílt lehetőség programon kívül is az ismerkedésre.
Dragon Katalin kiváló előadó nemcsak az általa felvállalt anyagot ismertette a részt vevőkkel, hanem saját tapasztalatait is elmesélte. Meglátásai gazdagítottak, eligazítottak a könyvtárosi tevékenységünk sikeréhez vezető úton.
Dragon Katalin nincs köztünk 2006 nyarán súlyos betegségbe elhunyt. Mindazt amit ránk hagyott példaértékű lehet mindannyiunk számára.
Fia Dragon Zoltán üzenetében közölte, hogy Édesanyját az erdélyi út sok szempontból megváltoztatta, (az út során készített képeket számítógépen őrizte meg) arra kért ne feledkezzünk meg róla .
Könyvtárosi témával kapcsolatos anyagot, megjelentetés céljából, belehet küldeni a borbelevi@yahoo.fr címre.
A Hargita megyei iskolai könyvtárosok második lapja a 2006-os esztendőben.
Szerkesztette: Borbé Levente