Megjelent a Márton Áron Főgimnázium 2019-2010 tanévről szóló évkönyvében
Történeti ismertető
A XVI. szászadban kezdődő tanítás tanóráiról keveset tudunk. Az viszont ismeretes, hogy a tantárgyak elnevezése legtöbb esetben azonos a tanórák elnevezésével.
Az 1698-1699-es tanévben a gimnázium diákjai két csoportba voltak besorolva: a grammatika és syntaxis osztályokba. A megnevezések az idők sorával változtak és nem föltétlen utaltak a tanított tantárgyakra.
A grammatika osztály elsősorban a magyar helyesírás, a helyes beszéd, és az olvasás tanítását foglalta magában. Későbbiekben, mint nyelvészeti tankönyvként szolgált, amely a magyar nyelv problematikájával foglalkozott. Maga a szó keletkezése görög eredetű, nyersre lefordítva a betűk művészetét jelenti.
De a grammatika osztályokban, akár a syntaxisokban is, több tárgyat tanítottak.
A grammatikai osztályok (alsó-, közép és felső) tantárgyai: hittan, ortographia (helyesírás) és calligraphia (szépírás), arithmetika (mennyiségtan), bibliai történet (alsó osztályban), Magyarország földrajza, görög nyelv (ógörög), latin nyelv.
A syntaxis a felsőbb osztályok megnevezése volt. Itt is a magyar nyelv és irodalom került előtérbe. Jelentése: mondattan (szószerkezettan), vagyis a nyelvtannak ama része, amely a szavakból összeállított mondat szerkezetét vizsgálja. Görög eredetű szó. Jelentése szóösszerakás, szórendezés. Latinban szófűzés.
A syntaxis tárgyai: hittan, geographia (földrajz), történelem, régiségek (első év, humaniórák - régi írók műveinek megértése), mythologia (második év - irodalomra, képzőművészetre és zenére is alkalmazva), görög olvasmányok, mennyiségtan, geometria (második évtől), gyorsírás, és ékesszólás (szónoklattan, az 1840-es években született, és néhány évtizedet ért meg. Lényege a gondolatok kifejtésének folyékony, szabatos és hathatós beszédstílusi formája).
További felosztások az évek során:
- az Osztrák Birodalom oktatásügyi 1777-es Ratio Educationis rendelete szerint 3 év latin vagy gramaticára, 2 év gimnáziumi vagy humaniórákra (az idegen nyelveknek és kultúráknak, főleg a klasszikus ókor műveltségének a tanulása), valamint 2 éves filozófiára vagy liceumra osztotta a hajdani iskolarendszert.
- Mária Terézia rendeletét II. József császár az 1806-os esztendőben megreformálta. A középiskolákban három fokozatot vezetett be. A 4 esztendeig tartó kisgimnáziumot, azaz grammaticát, és a 2 esztendeig tartó bölcsészetet, azaz nagygimnáziumot.
Az alsó tagozatosok és a felsőtagozatosok tantárgyai keveset változtak az idők során. Az 1850-ig kialakított tanítási rendszer kisebb döccenőkkel is, de működött. Viszon az 1920-as impériumváltás az oktatás területét is teljesen felbolygatta. Habár a tantárgyak nagy része megmaradt, de az anyag leadásában nagy változások mentek végbe.
Az 1940-1944-es kicsi magyar világban nagyjából az anyaországi tanmenetet kellett követni.
1944-1948 között a régi román világ tantárgyai érvényesültek, valamint helyenként a négy esztendő hatása is érződött.
1948-1989 között a kommunista diktatúra éveiben a tanított tantárgyak nagy része újabb változásokon ment át. Habár többségük megőrízte az 1940-es évek derekától kialakult nevét. Belekeverték az akkori szellem ideológiáját, amelyet a tanárnak az óra közbeni leadásakor nyomatékosítani kellett. Ezek alól kivételek a természettudományok és a matematika tantárgyak. Szerencsére az ottani módosítások a tantárgy korszerűsítését hozta előtérbe.
Tantárgyak elnevezései a gimnázium régi évkönyvei szerint
Megjegyezendő, hogy a gimnázium I-IV osztálya a mostani V-VIII.-nak, és az V-VIII. osztálya a mostani IX-XII.-nek felel meg.
RENDES TANTÁRGYAK voltak: magyar nyelv (irodalom és olvasás), latin nyelv és irodalom, görög nyelv (olvasás), német nyelv (olvasás), görögpótló, görögpótló magyar, görögpótló rajz, földrajz, történelem, történelem-földrajz, matematika, matematikai és fizikai földrajz, természettan, bölcsészet, szépírás, román nyelv (olvasás 1921-től görög nyelv helyett), közigazgatási és jogi ismeretek.
RENDKÍVÜLI TANTÁRGYAK voltak: tornászat, ének-zene (dalkör is), képzőművészet (grafika, művészi rajz és szobrászat), francia nyelv (divattantárgy), egészségtan, gyorsírás, közgazdasági és jogi ismeretek, alkotmánytan.
A tantárgyak nagy része, ha nincs is ma ugyanaz az elnevezése, de lehet tudni mit takar. Viszont van egynéhány közülük, ami magyarázatra szorul. Ezek a következők:
- az 1872-1873-as gimnáziumi értesítőben a Bölcsészet, lélek és gondolkodástant véltem felfedezni. VII-VIII. osztályokban heti 2 órában tanították. Azt hiszem a tantárgy önmagáért beszél. 1878-1879-es tanévben Philosophia propedaeutika néven szerepelt (bevezetés a filozófiába). Ennél a tantárgynál lélektant és logikát is tanítottak. 1884-1885-ös tanévtől Bölcsészeti előtan nevet kapja. 1898-1899-es tanévben visszaveszi a Bölcsészet nevet. 1906-1907-es tanévben, kis változással, de visszanyeri hajdani nevét: Filozófiai propedeutika. 1919-1920-as tanévtől már Filozófia néven szerepel, és a hetedikből kiveszik. Néhány évre 1914-1920. között a filozófia propedeutika nevet használják.
- Természetrajz – egyvelege volt a mostani természetrajznak, biológiának, kémiának, fizikának, csillagászattannak és geológiának (kőzet- és földtannak). Külön tanították a természetrajz elemeit, a vegytan elemeit, az ásvány-, kőzet- és földtant, a növénytant, az állattant, a természettant (fizikát – heti négy órában), a vegytan alapvonalait. Az első világháború után tanítják külön a fizikát (1919-1920-as tanévtől kezdődően), és a kémiát (vegytan néven. Ez az elnevezés még a kommunista korszak első felében is marad).
- a mennyiségtan (matematika) területén előforduló szokatlan megnevezések – számtan (a kommunizmusban lassan átcsúszott az elemi matematikai elnevezésbe), rajzoló geometria (belértve a térképészetet is, - csak gimnáziumi alsósoknak 1922-1923-as tanévig, a továbbiakban számtan néven futott, mint a mennyiségtan része), számolástan (alapja a négy alapművelet), nézlettan (szemléltető méréstan, térmértan – 1879-től a rajzoló geometria része lett), planimetria (síkmértan), planimetriai elemek, constructio planimetria, rajzoló stereometria (térmértan), logarrendszer, tizedes törtek megismertetése, kamatszámítás, hármasszabály és az "olasz számítás". Mint ahogy említve volt, mindezt a mennyiségtan, mint a matematika hajdani gyűjtőelnevezése fedte az 1940-es esztendők végéig. A felsorolt tárgyakat óraszámokban, az osztályoktól és időrendtől függően 1, 2, 3, 4, 5 órában tanították.
- történet – nagyjából a későbbi történelmet helyettesíti, de itt történelmi olvasmányokra is hangsúlyt fektettek. 1882-1883-as tanévben V-VI. osztály történetet tanult. Az 1884-1885. tanévben a II-III. osztályosok történetet, míg IV-től történelmet tanítottak. 1899-1900-as tanévtől csak a történelem megnevezés maradt meg.
- történelem-földrajz tantárgyat heti négy órában tanulták a III-ik osztályosok. 1892-1893-as tanévtől Magyarország történetét tanulták 1876-ig, és az Osztrák-Magyar monarchia földrajzával társították.
- 1892-1893-as tanévtől mathematikai és physikai földrajz heti 2 óraszámmal. Az általános fizikát, valamint a gyakorlati fizikát földrajzi fizikával társították. Az 1899-1900-as tanévben megszűnt.
- 1892-1893-as tanévtől görögpótló tanfolyam heti két órában először csak az V-VI. osztályokban tanították. Magyar irodalmat, görög irodalmat, művelődéstörténetet, és görög történelmet takart. 1893-1894-es tanévben VII-VIII. osztályokban görögpotló tárggyal helyetesítették a pótlót. 1896-1897-es tanévtől V. osztályban a görögpotló tanfolyam maradt, VI. osztályba a görögpotló tananyag, és a VII-VIII. osztályokban a görögpótló irodalom elnevezést kapta ez a tantárgy. Ide tartozik az 1894-1895-ös tanévben beékelt magyar irodalmi olvasmány, görög irodalom és művészet, történelem tantárgy. Ezt kimondottan a VIII. osztály tanulta heti két órában. 1901-1902-es tanévtől csak a görögpótló irodalom maradt az V-VIII.-as gimnáziumi osztályokban. 1913-1914-es tanévben cserélődött a név görög nyelv és irodalomra. Az 1922-1923-as tanévben mindenféle görögpotló óra megszűnt.
- görögpotló rajz – az 1900-1901-es tanévtől még görögöt helyettesítő szabadkézi rajz néven szerepelt. VI. osztályban tartották meg. 1901-1902-es tanévtől viszont már a "az említett megnevezésen" futott. Szabadkézi rajzot készítettek, történelmi rajzstílusokat és díszítési elemek elsajátítását tanulták meg lépésről-lépésre. Az 1904-1905-ös tanévben már csak hatodiktól iktatták be a görögpótló rajzot, kitoldva művészettörténeti korok diszítőelemeinek tanulmányozásával. 1922-1923-as tanévtől a diákok elbúcsúzhattak ettől a tantárgytól is.
- Tornászat – testnevelés, testgyakorlatok, valamint játék órák, mint a rendkívüli tantárgyak része, (labdajátékok, közös mozgásgyakorlatok játékos elemekkel) néven is szerepelt. Az 1922-1923-as tanévben cserélődött a torna megnevezésre.
- Gyorsírás – rendkívüli tantárgyak közé tartozott. 1908-1909-es tanévtől a diákok választott tantárgyként otthon sajátították el. A lényege, hogy az elhangzottakkal egyidejűleg, az elmondottakat helyesen rögzíteni tudják. Az 1921-1922-es tanévben a gimnázium IV. V. és VI. osztályokban egy órában tanították. A rá következő tanévben megszűnt. A kommunizmusban is tanították néhány esztendőt egy órában, de hamar felváltotta a gépírás, amelyet az új évezred hajnaláig gimnáziumunkban is tanítottak. A gyorsgépírást az informatika szorította ki.
- egészségtan – az 1908-1909-es tanévben indult útjára, heti két órában. Mindig egy helyi orvos (1940-től az iskola orvosa) tartotta. Itt anatómiai ismereteket, testápolást, a betegségek elleni védekezést, az elsősegélynyújtást sajátították el, valamint a táplálkozás higiéniájára és a lakás tisztaságára hívták fel a figyelmet a VII. osztályosoknak. 1920-1921-es tanévben a VII. osztályon kívül, a IV. osztályban is tartottakk egészségtant 1 órában. Mindezt erkölcsi neveléssel egybekötve tették. Az 1911-1912-es tanévben szüneteltették. Az újabb impériumváltásig, 1944-ig 1 órában tanították.
Az 1922-1923-as tanévben a gimnázium negyedik osztályában közgazdasági és jogi ismereteket tanítottak. A gazdálkodáson át, a jövedelmet, a társadalmi osztályokat, a fogyasztást és más országok egymáshoz való gazdasági viszonyulását tanították. A jogi órákon a tulajdonnal és örökléssel, az önkörmányzat teendőivel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel, a törvényhozással, a kormányzással, az igazságszolgáltatással, az egyházi élettel, a közoktatással a nemzetközi jogokkal stb. foglalkoztak. A tantárgyat egy esztendő után beszüntették. Mindezt az impériumváltás bénította le.
Az 1923-1924-es tanévben a VIII-ik osztályban alkotmánytant is tanítottak.
Az 1928-1929-es tanévben jött divatba a kézimunka óra a gimnázium V-VI. osztályaiban, ami 1945 után átvándorolt az elemi iskolásokhoz.
A romániai 1948-as tanügyi reform után már majdhogynem a mostaniaknak megfelelő tantárgyak elnevezései kerültek előtérbe.
Könyvészet:
• Antal Imre, Vrabie Nicu (szerk) et ali.: A Csíkszeredai Líceum Monográfiája 1668-1968, Csíkszereda, 1968.
• Antal Imre. "Tisztesség adassék" Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 1994
• Bándi Vazul: A csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium története, Csíkszereda 1896
• Borbé Levente: Tankönyvek, tanítás a csíksomlyói gimnáziumban, In: Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2013-2014-as tanévről, Csíkszereda, 2015 (289-297 o.).
• Révai Nagylexikona, VI és VIII. kötet, Budapest 1912/1913
• Gimnáziumi értesítők:1873-1944 közötti tanévek.