Elhangzott a Gyergyószentmiklósi Könyvtárosok Napja rendezvényen 2008. április 25.-én

Bevezető

Adatok a Hargita megyei iskolai könyvtárakról és könyvtárosokról

                Hargita megye általános iskoláinak száma 238, a líceumoké és kollégiumoké 37. Ez összesen 275 preuniverszitáris intézmény. Az iskolák számához viszonyítva jóval kevesebb iskolai könyvtár működik megyénkben és még kevesebb könyvtárosi állás van.
   A kisiskolák zömében nincs könyvtár, ha van akkor negyed normával szerepel, amelyet a törvény szerint képzett pedagógusok láthatnak el. Nagy általánosságban a kisiskolák központi (koordonátor) iskolákhoz tartoznak. A központi iskolákban mindenhol létezik könyvtár. Az elmondottakból kitűnik, hogy az iskolák száma nem függ össze a könyvtárosok számával.
   Vidéki iskolák esetében nem mindig létezik külön iskolai könyvtár, sokszor duplafunkciós könyvtárak működnek. Ezek egyrészt iskolai-, másrészt községi könyvtárak szerepét töltik be. Néhány esetben mindkét helyen képviseli magát az ott dolgozó könyvtáros, aki úgy érzi érdekelt úgy az iskolai-,  mint a közkönyvtári életben is. Ilyen esetben pontosan nem lehet tudni, hogy közkönyvtárakhoz tartoznak-e vagy iskolai könyvtárakhoz.
   A már említettek arra engednek következtetni, hogy a könyvtárosi állás betöltése az iskoláknál nem egyértelmű. Egy egész poszt esetében általában könyvtáros végzi a munkát, fél és negyed poszt esetében az iskola megbízottja a tantestületéből, általában román nyelvet és irodalmat vagy magyar nyelvet és irodalmat tanító személy foglalja el. Vannak kivételek is, amikor valaki az iskola, nem pedagógus alkalmazottjai közül „normája kiegészítőjeként” veszi „birtokba” ezt a fél vagy negyed állást.
   Az utolsó Hargita megyei iskolai könyvtárosok gyűlésére (2008 február 13.) a jelentkezettek alapján összesen 65 könyvtárost sikerült összeszámolni. Ebből 56 magyar és 9 románajkú iskolai könyvtárosról tudunk, amelyből 31-nek egész, 1-nek háromnegyed, 17-nek fél, 16-nak negyed állása van.             Városi könyvtáraknál előfordul, hogy több intézményt is kiszolgál a könyvtár. Legtöbbször az iskola vezetőségének jóváhagyása által működik így.

Visszatekintő

               Az iskolai könyvtárak 1990 után új lehetőségeket-ígéreteket kaptak aránylag tűrhető felszereltségük javítására. Ennek ellenére csak az ígéretek maradtak, mert az egyre szűkülő leosztott költségvetésből a tanügynek kevés pénz jutott, a könyvtár nem fért bele. 2006-ig mégis, nagyjából adományokból, sikerült valamelyest feljavítani régi állományukat, sőt voltak olyan esetek is mikor az adományokból született meg új könyvtár.
   Intézményen belül az iskolák vezetősége ritkán adott saját költségvetéséből erre a célra elkülönített összeget. A könyvtárak és az intézmény vezetősége kevésbé fogta meg a pályázási lehetőségett a könyvtár imázs javítása és az állománybővítés érdekében (legtöbb esetben a hozzá nem értés gátolta meg). Így a könyvtárak állapota évről-évre egyre romlott. Az új audiovizuális eszközök is elmaradtak, vagy legtöbb esetben szintén adományokból származó eszközöket sikerült megszerezni (számítógép, televízió, cd lejátszó stb.)
   2006-tól az állami költségvetésből jutott az iskolai könyvtárak számára is. A két esztendő alatt vásárolt könyvek, cd-k és más audiovizuális eszközök az elvárásokhoz mérten nem tudták fedni még a tananyaghoz kötődő szükséges anyagrészt sem. Legtöbb esetben román és idegen nyelvű könyvek vásárlása került előtérbe, hiszen azokat nemigen lehetett adományokból megkapni.  Remélhetőleg továbbra is elkülönítenek a kormány tartalékalapjából az iskolai könyvtárak részére  évente egy meghatározott összeget, amellyel fokozatosan lehet javítani a jelenlegi állapotot.

Iskolai könyvtárak/könyvtárosok hovatartozása

   Az iskolai könyvtárak a tanügyminisztérium keretén belül a megyei tanfelügyelőséghez tartoznak. A magyar iskolai könyvtárosokat a megye magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelője, míg a román iskolai könyvtárosokat a megye román nyelv és irodalom szakos tanfelügyelője irányítja. Ellenőrzést tarthat úgy a tanfelügyelőség, mint a tanügyminisztériumból kirendelt megbízott.
   Az iskolai könyvtárosok a törvény szerint nem számítanak pedagógusoknak. Az intézmény személyzeti osztályához vannak besorolva (titkárság, könyvelőség, adminisztráció stb.), viszont munkájuk során sok pedagógusi és segédpedagógusi tevékenységet végeznek. Kisegítik versenyeken, ünnepeken, más fontos rendezvényeken, vagy évfordulókon úgy a tanárokat, mint a diákokat. Vannak intézmények ahol a könyvtáros a szokásos tanév eleji könyvtárbemutató-könyvtárismertető órán kívül, könyvtártant is ad le a tanárok kérésére. Éppen ezért új megoldásokhoz folyamodtak országos szinten, hogy ezen munkákat kellőképpen értékeljék úgy anyagilag, mint erkölcsileg.
     A Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok egyesülete az Országos Iskolai Könyvtárosok Egyesületéhez tartozik. Ez az egyetlen érdekvédelmi szervezet, ami némi előnyöket kiharcol és biztosít az iskolai könyvtárosok számára.
   1990-2000 között egészen jól működött Az Országos Iskolai Könyvtárosok Szövetségének Hargita megyei fiókja. 1998-2000 között azonban fordulat állt be, az akkori vezetők távoztak posztjukból (nyugdíjba mentek, munkahelyet váltottak). Az új vezetőségnek nem sikerült megtartania a megyében dolgozó iskolai könyvtárosok egységét. Többszöri kísérlet és két és fél esztendős szünet után 2008. februárjában újraalakult a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok Egyesülete és megalakult a Hargita Megyei Magyar Iskolai Könyvtárosok Egyesülete.

Iskolai könyvtárosok terhelése más munkákkal

   A problémák között szerepel a könyvtárosok túlterheltsége egyre több nem könyvtárosi munkával, ami az 1990-es évekre nem annyira volt jellemző. Ez azt is bizonyítja, hogy nincs igazából elismerve a könyvtárosi munka tanügyi berkekben. Minden egyes iskola könyvtáros feladata, hogy helyreállítsa ezt az áldatlan állapotot.
               Az 1995/91 törvény c. pontjának alapján egyetlen iskolai könyvtáros sem köteles más munkával foglalkozni, mint azokkal amik a könyvtári tevékenységet képviselik. Ennek ellenére sok könyvtáros foglalkozik tankönyvezéssel, titkári és könyvelői valamint másnemű munkával. A törvény könnyen vétózható, hiszen egy intézményen belül a vezetőség döntése érvényesül. Tehát olyan munkákat is leoszthat az igazgató, amit ő jónak lát, hogy a könyvtáros elvégezze. Egyetlen lehetséges megoldás a párbeszéd a könyvtáros és az iskola vezetősége között.

Jövőkép

   Természetesen továbbra is szükség lesz könyvtárosokra, akik elvégzik a könyvtárban lévő munkát, de csakis azt. Ezentúl már egyre nagyobb igény mutatkozik a könyvtárban lezajló tanórák és más tevékenységek gördülékenyebb lefolyásához. Éppen ezért szükség van egy olyan pedagógusra, aki ezeket a tevékenységeket tudja irányítani, más szóval egy olyan emberre, aki a pedagógusokat és a diákokat egyformán elkalauzolja a mostanra kialakult információs dzsungelben. Ehhez bizony kevés egy könyvtáros. Nemcsak a könyveket, az újságokat, lapokat, tévét, rádiót kell figyelni, hanem a világhálót is, és mindig napirenden kell lenni a változásokkal, az szerint gazdagítani a meglévő állományt. Mindehhez egy jól képzett könyvtáros kell, akit felénk dokumentaristának neveztek el.
   Az ötlet Franciaországból indult és egy francia-román kétoldalú együttműködés eredményeként jött létre hazánkban. Több éve annak, hogy egyre több dokumentációs és információs központot alakítanak ki országszerte. Megyénkben 2003 óta már folyamatosan nyílnak meg információs és dokumentációs központok.  Összesen 14. információs és dokumentációs központot avattak fel, de az idénre tervbe van véve még tíz központ létesítése.
   A dokumentációs és információs központok kialakításában fontos szerep jut a Pedagógusok Házának is, amelyet „Nevelés az Információért” program keretén belül valósítanak meg. A központok létrejöttét néhány napos képzés előzi meg, amelyet a Pedagógusok Háza biztosít.
   Legtöbb esetben a dokumentarista állást könyvtárosok töltik be, mivel jelenleg képzéshiány végett nem lehet találni megfelelő képzettségű embert erre a feladatra. Az információs és dokumentációs központok a Tanügyminisztérium jóváhagyásával működhetnek. Minden egyes intézmény, ahol információs és dokumentációs központot alakítanak ki kezdőtőkét kap annak elkezdésére (helyiség létrehozása, bútorok, audiovizuális eszközök stb.), megvásárlására.
   A dokumentarista feladata, hogy tovább képezze magát, lehetőleg a szakmába vágó főiskolát vagy egyetemet végezzen el. Részt kell vállaljon a pedagógiai és kulturális munkában. Egy dokumentarista tanár heti programja: heti 40 óra, amelyből 18 óra pedagógiai és 22 óra kulturális tevékenység. Az órákra a központ használóinak idejében fel kell iratkozniuk, hogy gördülékenyebbé tegye a dokumentarista tevékenységek megszervezését és kivitelezését. Egy dokumentarista tanár számára elengedhetetlen a kellő információtudás-információ feltárás és kalauzolás, valamint a tervezés és szervezés.
  Az eddigi könyvtárosi munkából a dokumentaristának fontos szerep jut az intézményen belüli-kívüli  tevékenységek közvetlen-közvetett megteremtésére, kialakítására, és kötelessége ablakot nyitni a térségen kívüli régiók valamint a nemzetközi kapcsolatok felé is.

Borbé Levente

Csíkszereda
2008-04-24