A hajdani csíksomlyói és a későbbi csíkszeredai Gimnázium könyvtárosai
Megjelent a Gimnázium 2012-2013 évkönyvében
Gimnáziumunk tanárai, amióta létezik az iskola, komoly könyvtárosi munkát végeztek. Tevékenységükkel segítették egymás és a diákság munkáját. Nemegyszer kisegítették a város és a környék polgárait is. A könyvtárosi szakma, a hajdani értesítők szerint igen komoly szakmának számított. Ezért olyan tanárokra bízták, akik meg tudtak birkózni ezzel a feladattal. Kis történeti bevezető után időrendi sorrendben a régi gimnáziumi értesítők alapján röviden be vannak mutatva a gimnázium könyvtáros tanárai és életpályájuk. Sajnos a dokumentumok hiányossága miatt el-elmaradoznak a kiemelt személyekre vonatkozó fontos adatok. Azonban így is kaphatunk erről az időszakról egy összképet.
Az első írásos említés az iskolai könyvtárról 1630-ban jelent meg. Erről Bándi Vazul könyvében, az 1896-ban megjelent iskolatörténetben olvashatunk. ő számol be Kájoni János tevékenységének pozitív hatásáról az iskolai könyvtárra nézve.
Az 1848 előtti időszak tanári és ifjúsági könyvtára nagyjából adományokból jött létre. Az állomány szegénysége végett nem beszélhetünk komolyabb könyvtárról. A tanári könyvtárat az 1854-1855-ös tanévben hozták létre, az akkori Kultuszminisztérium 17 példányt 32 kötetben küldött az iskolának.
1855-1856 között az állomány Veress Gergely tanár jóvoltából 50 művet kap. A tanári könyvtár további gyarapításához Csíkmegye értelmiségi rétege és a gimnáziumi tanulók is hozzájárultak. 1857-től a könyvtár gyarapítására külön pénzt különítettek el. A csíksomlyói olvasókör 90 művel ajándékozta meg a könyvtárat. 1864-ben 1219 kötete volt, amelynek nagy része tankönyv. Bodó Lajos igazgató a tanulóktól könyvhasználati díjat szedett (csekély összegről van szó), amelyet a könyvtár gyarapítására használt fel. Az 1868-1869-es tanévben Incze János tanár elkészíti a gimnázium tanári könyvtárának első katalógusát. 1876-ban a gimnázium tanárai szorgalmaztatták, hogy az ifjúsági könyvtár váljék külön a tanári könyvtártól. Ebben nagy segítségre találtak Imets Fülöp Jákó személyében, aki saját védnöksége alá helyezte a tanári könyvtárat. 1921-ben a kölcsönkönyvtárat meghatározatlan ideig felszámolták. 1947-ben az akkori hatalom a könyvtár állományát megtizedelte. 1948-ban a román tanügyi reform államosított minden iskolát, a gimnázium dokumentumai a nagyközönség előtt tiltva voltak, néhányukat megsemmisítették. 1950-ben pedig az 1945 előtti dokumentumokat az akkori Városi Múzeumba szállították át. Az 1830 előtti könyvek és dokumentumok a múzeumban maradtak, míg a többit a mostani Kájoni János Megyei Könyvtárba szállították át, mintegy 1500 példány maradt a gimnáziumban is.
Általános tudnivalók
- a kölcsönkönyvtár főleg a tankönyveket és szótárakat jelentette;
- általában humán szakos tanárok végezték a könyvtárosi munkát;
- a könyvtárostanárok bizonyos perióduson belül együtt dolgoztak, lehetett az a tanári, ifjúsági, vagy éppen a kölcsönkönyvtár őre. Ez az együttműködés zavaros időszakokban felborult (főleg háborúk alatt);
- a tanári könyvtár XX. század eleji változata a tanári és közművelődési könyvtár;
- a könyvtári munkát végzők titulusa is változott: könyvtár őre, könyvtári állomány kezelője, a könyvtár vezetője stb;
- a kölcsönkönyvtárról utolsó konkrét jelentés 1924-ből való. Utána egy ideig a tanári könyvtár őrei foglakoztak vele. Az 1930-as évektől nincs semmilyen utalás a kölcsönkönyvtár vezetőjére vonatkozólag;
- 1750-ben még a legszükségesebb tankönyvek sem voltak meg. 1751-től kezdődő lassú gyarapodás után folyamatosan nőtt a tankönyvek száma is;
- a tanári és közművelődési könyvtár nemcsak a tanárok, hanem Csíkszereda és vonzáskörzetének lakóira is vonatkozott. ők is kölcsönzhettek könyvet.
Imets Fülöp Jákó, született Tusnádon, Csíkszéken, 1837. november 11. Középfokú iskoláit Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen végezte. Gyulafeférváron teológiát, majd Budapesten földrajz-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1867-től igazgató a gyulafehérvári gimnáziumban. 1870-től a csíksomlyói gimnázium igazgatója 21 esztendőn át. A gimnáziumban főleg földrajz-történelmet tanított. 1876-ban a tanárkodási éveinek száma 16 esztendő. Beutazta Európát, tapasztalatairól cikkeket írt a korabeli lapokban.
Az 1877. esztendőben megalapította a gimnázium ifjúsági könyvtárát, amelyhez a tanári kar is jelentős adománnyal járult hozzá. Saját jövedelméből a diákok számára ösztöndíjat hozott létre. 1871-1891 között az iskolai évkönyv szerkesztője. Érdekelte a magyar történelem. Műveinek nagy része ezen témájúak. 1919-ben hunyt el Csíktusnádon.
1871 – 1876 között a csíksomlyói gimnázium könyvtárának őre, amelyet ő korszerűsített. Ebben az időben a kötetek száma 1645-ről 1975-re emelkedett. 1877 – 1883 között a csíksomlyói gimnázium tanári könyvtárának őre. 1374 kötettel indult, 1883-ra több mint 2000 kötetet számlált. Az ő szorgalmazására kölcsönkönyvtárat hoznak létre.
Könyvtárosi teendőin kívül levéltárosi munkával is foglalkozott.
Megjegyezendő, hogy csak az igazgatósága alatt kiadott évkönyvekben kapunk hírt a tanárok születéséről és származásáról (1871-1891 között), valamint az 1895-1896-os Bándi Vazul igazgató által kiadott gimnáziumi értesítőben.
Király Lajos két tanévet volt az ifjúsági könyvtár őre (1877-1879) és az ifjúsági önképzőkör vezetője. Kézdi-Polyánán született 1837. december 10-én, Háromszéken. Világi ideiglenes tanárként dolgozott a gimnáziumban 1868-1870 között és az 1872-es tanévben. A tanári értekezletek jegyzőjeként, mint iskolapénztári ellenőr munkálkodott. A csíksomlyói tanítóképzőben mennyiségtant, a gimnáziumban magyar nyelvet és mennyiségtant tanított. AZ ifjúsági könyvtár köteteinek száma ez időben: 150 kötet + a tanáriból 295 példány.
Az ifjúsági könyvtár őre 1879-1883 között Móricz Gyula. 1847. április 14-én született Zalatnán, Alsó-Fehérmegyében. Világi okleveles tanár. 1879-1885 között volt a gimnázium tanára. Az önképzőkör vezetője, tanított magyar nyelvet, görögöt, németet, földrajzot és történelmet, a tanítóképzőben tornát. A könyvtárosi tevékenysége kezdetén a könyvtár 266 kötetet számlált. Leköszönésekor 405 kötet volt bevételezve. A kölcsön könyvtár az 1882-1883-as tanév végére 877 kötetet számlált.
Szabó István az 1879-1880-as tanévben volt a kölcsönkönyvtár őre. 1844. január 26. született Gyergyóalfaluban, Csíkmegyében. 1876-1880 között a gimnázium tanára. A tanári értekezletek jegyzője és aligazgató a finöveldében. Latin nyelvet és a philos. propedeutikát tanított. A könyvtár 877 kötettel rendelkezett.
1880-1900 között a kölcsönkönyvtár őre Nagy István tanár. 1844. augusztus 9-én született Pécsett. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte, majd Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen folytatta. Ezt követően a gyulafehérvári papnöveldét választotta, ahol 1868-ban pappá szentelik. Papi munkáját, mint segédlelkész Zetelakán Székelyudvarhelyen, Parajdon és Vágáson teljesíti. 1871-1875 között székelyudvarhelyi, majd 1875-1880 között gyulafehérvári gimnáziumi tanár. Közben erdélyegyházmegyei számvevő ülnök, finöveldei aligazgató és marosportusi lelkész. 1880-1900 között a csíksomlyói gimnázium tanára volt. Ez idő alatt a gimnáziumi finöveldei aligazgató. Latin és német nyelvet tanított. A gimnáziumi értesítő szerint 1900. május 21-én hunyt el. 1895-ben a kölcsönkönyvtár 3130 kötetet számlált.
1884-től 1901-ig Glósz Miksa a tanári könyvtár őre, és később (1892-től) az érem és a régiségek tárának őre is. 1845. október 12-én született a Szepes megyei Tamásfalván. Munkálkodott mint író, tanár és könyvtáros. A csíkmegyei általános katolikus tanító egyesület könyvtárának őre is volt. A gimnáziumot Lőcsén, Nagyváradon és Besztercebányán végezte, majd Budapesten bölcsészetet és jogot tanult. 1874-ben, Nagyszebenben kezd tanítani latin és görög nyelvet. 1875-ben Csíksomlyóra kerül. Itt is ugyanazokat a tárgyakat tanítja, kiegészítve más tantárgyakkal, mint például a gyorsírás. Elbeszéléseket, novellákat és más rövid írásokat jelentetett meg munkáiból a Hermanstader Zeitung, a Székely Föld és a Csíki Lapok. ő írta meg a csíksomlyói gimnázium könyvtárának történetét, valamint a csíksomlyói ferencesek könyvtárának jegyzékét. 1907-ben távozik el tőlünk. 1974-1900 között volt a gimnázium tanára.
Az 1884-1885. tanév tanári könyvtár állománya – 1889 mű, 2030 kötet, 789 füzet, ami az 1898-1900 tanév végére közel 3700 kötetet számlált. Tovább korszerűsítette a könyvtárat.
1884-1887 között az ifjúsági könyvtár őre Bodosi Lajos volt. 1857. június 8. született Baróton, Háromszéken. 1881-1892 között a gimnázium tanára. Az önképzőkör vezetője. Latin, magyar és görög nyelvet tanított. Később mint internátusi felügyelő is munkálkodik. Könyvtárosi évei alatt a meglévő 523 kötet 563-ra nőtt.
Bodosi Lajost, mint az ifjúsági könyvtár őrét Wieder Gyula váltotta fel, aki 1887-1891 között teljesített szolgálatot a könyvtárban. 1865. április 18-án született Budapesten, a mai Pest megyében. 1865-től tanít. 1887-1890 között a gimnázium tanára. Világi okleveles főgimnáziumi tanár, az önképzőkör vezetője. Tagja a Budapesti Filológia Társaságnak, a Természettudományi Társulatnak, az Erdélyi Múzeumi egyletnek és a magyarországi Néprajzi Társaságnak. Magyar, német nyelvet és éneket tanított. Ebben az időszakban az ifjúsági könyvtár 563 kötetről 644-re növekedett.
Az 1892-1893. tanévtől kezdődően az ifjúsági könyvtár új őre Haydn J. Hugó. 1860. október 7-én született Brassóban. Az elemit és gimnáziumi tanulmányait Gyulahehérvárott végezte. 1878-ban érettségizett, majd ezt követően a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre iratkozott be bölcsészet- nyelv- és történelemtudományi kar magyar-német nyelvi szakra. 1882 szeptemberétől fizetés nélküli gyakorló tanár a Gyulafehérvári római katolikus gimnáziumban. 1886-tól a brassói római katolikus főgimnázium helyettes tanára. 1890-től 1900-ig a csíksomlyói római katolikus főgimnázium tanára. Magyar, német nyelvet és természetrajzot tanított. Tantestületi jegyzőként is tevékenykedett. Az ifjúsági könyvtár az ő idejében folyamatosan gyarapodott. A 644 mű túlhaladta az 1400-as számot.
Az 1900-1901. tanévben a tanári könyvtár őre Bálinth György. Szemináriumi és internátusi igazgató, a csíksomlyói római katolikus iskolák alapját kezelő püspöki bizottmány tagja, értekezleti jegyző. Görög irodalmat és nyelvet, latint tanított. 1890 –től tanított. 1900-1906 között a gimnázium tanára.
Az 1900-1901 és 1901-1902 tanévek ifjúsági könyvtárának őre Ráduly Simon helyettes tanár. Egyházi tanár. Alapvizsgát tett le magyar és latin nyelvből. Magyar és latin nyelvet, görög irodalmat tanított. 1900-1902 között a gimnázium tanára. A könyvtárat az 1901-1902-es tanévben majdnem 200 tanuló vette igénybe.
Az 1900-1901 és 1901-1902 tanévekben a gimnáziumi kölcsön könyvtár őre Wassylkiewicz Viktor (Wassylkiewitz). Egyházi tanár. Magyar és német nyelvből szerzett diplomát. Tartalékos, tábori segédlelkész. Szemináriumi aligazgató. Magyar, német és latin nyelvet, valamint bölcsészetet tanított helyettes tanárként 1897 óta. 1897-1902 között a gimnázium tanára. Az össz könyvállomány: mintegy 3000 kötet használható.
1901-1902 és 1902-1903. tanévek tanári könyvtárának őre Herrberger (Kolozsvári) Béla. Világi tanár. Magyar és német szakot végzett. Magyar, német nyelvet és görög irodalmat tanított. Délutáni játékok vezetője volt. Helyettes tanárként dolgozott, 1900-1904 között volt a gimnázium tanára.
Balló István 1902-1907 között az ifjúsági könyvtár őre. Csíkkozmáson született 1871. december 25-én. A csíksomlyói diákként tért vissza tanítani iskolájába. Kolozsváron szerezte meg a magyar-latin szakos tanári oklevelet, miután történelemből doktorált. 1896-1907 között a gimnázium tanára, ahol magyar, latin, görög és francia nyelvet, valamint történelmet tanított. Az önképzőkör őreként, az iskolai pénzalapot kezelő bizottság elnökeként is tevékenykedett. 1904-től Csík Vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagja. Részt vett az első világháborúban. 1922-ben nyugalomba vonult. A Madéfalván található emlékoszlopon az ő verse olvasható. 1907-től Csíkvármegye tanfelügyelője. Történészként is helyt állt. Munkáiban Erdély történetével, azok kiemelkedő személyiségeivel foglalkozott. Halálához nincs adat.
Az 1902-1903. tanévben Riszner Ödön volt a gimnáziumi kölcsönkönyvtár őre. Magyar-német szakos világi tanár. Tartalékos katona, hadnagyi rangja van. 1897-től tanított magyar, német nyelvet, görög irodalmat, bölcsészettant és éneket. 1897-1904 között volt a gimnázium tanára.
1904-1916 között a tanári és közművelődési könyvtár őre Szlávik Ferencz volt. Világi magyar-latin szakos tanár és irodalomtörténeti szakíró. 1889 óta tanított. 1902-1916 között volt a gimnázium tanára, magyar, latin nyelvet, szépírást, görög irodalmat és tornát tanított. Volt igazgatóhelyettes, a tornaszertár őre és tantestületi értekezleti jegyző. A csíksomlyói római katolikus iskolák pénzalapját kezelő püspöki nagybizottványának előadó jegyzője, az Erdélyi Római Katolikus Tanító Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Csíkvármegyei Lövész Bizottság jegyzője, az Alkoholellenes Egyesület vezetője, a csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület választmányának, s az Erdélyi Római Katolikus Státus Tanári Egyesülete tankönyvbíráló bizottságának tagja, valamint státusgyűlési tag. Tudósításokat írt az Ellenzékbe, a Közművelődésbe és a Csíki Lapokba. ő írta az 1906-1907-es évkönyvben megjelent Kéziratos Iskolai Drámákat, amelyet a csíksomlyói Szent-Ferenc rendi zárdában talált (48 misztériumot tartalmaz). Az ő nevéhez fűződik a gimnázium nyilvános és közművelődési könyvtár szabályzata. Könyvtárkodása alatt a tanári és közművelődési gimnáziumi könyvtár több mint 3000 kötete 7830 kötetre gyarapodott.
Az 1905-1906-os és az 1906-1907-es tanév gimnáziumi kölcsön könyvtár kezelője Király Henrik. 1903-1909 között volt a gimnázium tanára. Világi tanár. Mennyiségtanból és természettanból szerzett diplomát. Számtant, mennyiségtant és természettant tanított. Természettani szertár őre is. Tartalékos honvédtiszt.
Stoiber Ottó az 1907-1908-as tanévben az ifjúsági könyvtár kezelője. Magyar-latin szakos világi tanár. 1902 óta tanított. 1905-1919 között volt a gimnázium tanára. Magyar, német és latin nyelvet tanított, később kiegészítődött görög irodalommal és tornával. Ideiglenesen vették fel. Tartalékos honvédtiszt. Önképzőkör és egy játékcsoport vezetője, későbbi esztendőkben (1913 után) a Kiránduló Egyesület vezetője. Az első világháború után nincs konkrét adat, de elképzelhető, hogy Magyarországon maradt. Ugyanezen névvel bukkantam rá a világhálón a Kiskunfélegyházi gimnázium igazgatójára, aki 1926-tól 14 esztendeig (először csak ideiglenesen) volt az intézmény vezetője. Abban a tanévben az összállományból (3634 kötet) 309 tanuló 2145 művet, 2247 kötetet kölcsönzött ki.
1908-1912 között az ifjúsági könyvtár kezelője Márton István. Magyar latin szakos világi tanár. Magyar, latin nyelvet és görög irodalmat tanított 1907 óta. 1907-1910 között volt a gimnázium tanára. Önképzőkör vezetője és szemináriumi aligazgató is volt. Az összállomány könyvtárosi évei alatt 3851 kötetről 4226-ra gyarapodott.
1907-1919 között a gimnáziumi kölcsön könyvtár kezelője Iványi Antal latin és görög nyelvtanár. 1902. óta tanított latin, magyar, német és francia nyelvet, valamint tornát. 1905-1919 között a gimnázium tanára. A kölcsönkönyvtár állománya a háborús időkig 1077 darabról 1115-re gyarapodott.
Kádár Ferenc volt 1912-től 1917-ig az ifjúsági könyvtár kezelője, majd az 1917-1918-as tanévben a tanári és közművelődési könyvtár kezelője. Világi magyar-latin szakos tanár. 1910 óta tanított magyar és latin nyelvet, történelmet, szépírást, görög irodalmat és természetrajzot. 1911-1920 között volt a gimnázium tanára. Egy szép megemlékezést írt Ágner Béla kollégájának emlékére az 1914-1915-ös évkönyvbe. Önképzőkör vezetője, a csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület választmányának és a Színügyi Bizottságnak a tagja. Az ifjúsági könyvtár összállománya 1913-ban 4158 kötet, ami 6642 kötetre gyarapodott (menekülés előtti állapot).
Az 1917-1918 tanévtől az 1934-1935. tanévig az ifjúsági könyvtár kezelője Mánya Ferenc. A történelmi és földrajzi szertár, az érem- és régiségtár őre. Történelmet, földrajzot, természetrajzot, magyart, latint és tornát tanított. 1915 óta tanított. 1915-1935 között a gimnáziumban tanári munkát végzett. Okleveles jegyző, Az ifjúság és háború címen mondott beszédét közölte a Csíki Lapok. Menekülés előtt a könyvtár 4439 kötetet számlált. A könyvtár rendezése 1917 végétől lehetetlenné vált, mivel a helyiséget a tábori korház foglalta le. 1918 novemberében a tábori korház kivonult. A könyvtár hiánya magas volt. Ennek ellenére a könyv utáni érdeklődés nem szűnt meg. 139 tanuló 849 kötetet vett ki.
1918-1921 között a tanári könyvtár és közművelődési könyvtár, valamint 1919-től a kölcsönkönyvtár kezelője Schweighoffer Tamás volt. 1884. december 29-én született a Veszprém megyei Nagy Televenbe. Magyar és latin nyelvszakos. 1917 óta tanított magyar, latin nyelvet, számtant és természetrajzot egészen 1924-ig. Irodalmi tanulmányokat írt. Az összállomány a menekülés előtt 4626 darab, 6642 kötet, 1805 füzet volt.
1921- 1925 a tanári könyvtár és a kölcsönkönyvtár őre Albert Vilmos pedagógiai szakíró és fordító. 1886. augusztus 23-án született Csíkszentkirályon. Középiskoláit Csíksomlyón végezte. Az egyetemet Kolozsvárott járta. 1909-ben magyar irodalmat tanított Gyulafehérvárott, 1910-ben Nagyszalontán. 1911-től visszatér Gyulafehérvárra. 1914-ben orosz fogságba esik. Első szerzeményei a Berzonka és a Magyar Szemle fogolylapokban láttak napvilágot. 1920-1952 között volt a csíkszeredai főgimnázium tanára. Magyar és latin nyelvszakos. Francia, magyar és latin nyelvet, filozófiát, nevelést, valamint sportot tanított. Az 1930-as években és 1940-1941. tanévben a gimnázium igazgatója. Ez idő alatt a Csíki Lapok és az Erdélyi tudósító munkatársa. Foglalkozott a magyar nyelv és irodalomtanítás módszerével, székelyek néprajzával és műfordítással is. Városi tanácsos. A gimnáziumban román, magyar és francia nyelvet tanított. Az ő idejében sem sikerült a leltárt befejezni. A kölcsönkönyvtárról azt írta, hogy működésképtelen... Válogatnak belőle. Majd a kölcsönkönyvtár silány gyarapodásáról számol be. 1971. február elsején hunyt el Csíkszeredában.
1926-1929 között nem derült fény, hogy ki volt a tanári könyvtár őre. Erre utaló följegyzések nem találhatóak az évkönyvekben. Valószínűsíthető Albert Vilmos, mivel ő volt az előző esztendők tanári könyvtárosa, és mint általában szokás, humán szakos.
1929-1941 között Pulchárd János a tanári könyvtár őre. Helyettes tanárként dolgozik. Német-román és magyar szakos. Tanított román és német nyelvet, magyart, nevelést és sportot. 1927-1941 között volt a gimnázium tanára. A cserkészcentúria parancsnoka és egyháztanácsos is volt. "Prigrama minimala" román nyelvi anyaga és a magyar iskola címen írt pedagógiai cikket az Erdélyi iskolába. Csíkvármegye falvaiban népművelődési előadásokat tartott. Népdalokat gyűjtött. 1941 áprilisától a besztercei állami gimnázium tanára lett. A könyvtár átadásakor 7110 kötetet számlált.
1941 áprilisától a tanári könyvtár őre Pálosi László (Pálosy). 1912-ben január 3-án született Csíkmadarason. Latin-görög szakos helyettes tanár. Latint tanított. 1941-1944 között volt a gimnázium tanára. AZ EMKE csíkmegyei választmányának tagja volt. Csíkvármegye több községében tartott előadásokat. A Dolgozó leányok egyesületében Társadalmi együttműködés és összetartás néven tartott előadást. A tanári könyvtár ezen időszakban 7110-ről 7541-re gyarapodott. Halálával kapcsolatosan nincs konkrét adat. Fodor Sándor, a Fordított osztálynapló gimnáziumi visszaemlékezésében azt írja róla, hogy alig tanította. A háború hamar elragadta, és még mindig rágondol, amikor a világháború áldozatainak sírjára helyezi a virágcsokrot. Gyermeke is annyit tud, hogy 144 szeptemberében a magyar honvédségtől behívót kapott, rá néhány napra elvitték. Hozzátartozói több esztendős keresgélése után sem derült fény halálára (még a hadifoglyok listájában sem találták), ezért eltűntnek nyilvánították.
1940-1941. tanév április elsejéig Szőcs Lajos volt az ifjúsági könyvtár őre. A kolozsvári állami gimnáziumhoz ment át. Román, történelem és magyar szakos tanár volt. Románt és magyart tanított. A könyvtár akkori állománya 4075 példányra rúgott.
1941. április 1-től Hunyadi Mátyás vette át az ifjúsági könyvtárat. Már négy esztendeje tanított a gimnáziumnál. 1938-1944 között volt a gimnázium tanára. Történelem, latin és román szakos. Történelmet, gazdaságtant, románt és honvédelmi ismereteket tanított. Fodor Sándor, a Fordított osztálynapló gimnáziumi visszaemlékezésében úgy ír róla, mint aki nagyon szigorú de következetes és ugyanakkor igazságos tanár volt.
Az 1941-1942-es tanévben az ifjúsági könyvtár őre Rakonczai János. Latin, francia szakos tanár, és azt is tanított. 1941-1942 között volt a gimnázium tanára. Levente katona. Előadást tartott a Katolikus Leányegyletben Katolicizmus és új szociális rend címen. A kötetek akkori száma változatlan maradt: 4075 példány.
Az ifjúsági könyvtár őre az 1943-1944-es tanévben Márkus (Márkos) Gábor. Latin-német szakos, és azt is tanított. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület tagja. Verseket írt a Határőr című kongregációs lapba. Az ifjúsági könyvtár 4752 kötettel büszkélkedhetett.
Rövid összefoglaló
A tanári könyvtár őreinek névsora kronológiai sorrendben:
Imets Fülöp Jákó – 1877 – 1883
Glósz Miksa – 1884 – 1901
Bálinth György – 1900-1901
Herrberger Béla – 1901 – 1903
Szlávik Ferenc –1904 –1916
Kádár Ferenc – 1917 –1918
Schweighoffer Tamás – 1918 –1921
Albert Vilmos – 1921 –1925 / 1929-ig?
Pulchárd János – 1929 –1941
Pálosi László – 1941 –1944
Az ifjúsági könyvtár őreinek névsora kronológiai sorrendben:
Király Lajos – 1877 –1879
Móricz Gyula – 1879 –1883
Bodosi Lajos – 1884 –1887
Wieder Gyula – 1887 –1891
Haydn Hugó – 1892 –1900
Ráduly Simon – 1900 –1902
Balló István – 1902 –1907
Stoiber Ottó – 1907 –1908
Márton István – 1908 –1912
Kádár Ferenc – 1912 –1917
Mánya Ferenc – 1917 –1935
1935-1940?
Szőcs Lajos – 1940 –1941
Hunyadi Mátyás – 1941 tavaszától
Rakonczai János – 1941 őszétől –1942
Márkus Gábor – 1943 – 1944
A kölcsönkönyvtár őreinek névsora kronológiai sorrendben:
Szabó István – 1879 –1880
Nagy István – 1880 –1900
Wassylkiewicz Viktor – 1900 –1902
Riszner Ödön – 1902 –1903 / 1905-ig?
Király Henrik – 1905 –1907
Iványi Antal – 1907 –1919
Schweighoffer Tamás – 1919 –1921
Albert Vilmos – 1921 –1925 / 1929-ig?
Más tudnivalók:
Köszönöm Kelemen Katalinnak, a Kájoni János Megyei könyvtár könyvtárosának, a dokumetumgyűjtésben nyújtott segítségét, valamint Pálosi László rokonainak, Dávid Diánának és Dávid Katalinnak a tanár úr életrajzához adott információkért.
Bibliográfia:
1. Antal Imre. "Tisztesség adassék" Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 1994
2. Bándi Vazul: A csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium története. Csíkszereda, 1896
3. ***Csíkszeredai Líceum Monográfiája 1668-1968, Csíkszereda, 1906
4. ***A Csíki Székely Múzeum gyűjteményei. Csíkszereda: Tipographic Kft., 2004
5. ***Lyceum – a csíkszeredai líceum időszakos kiadványa. Csíkszereda, 1968
6. ***Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, Bukarest: Kriterion Kiadó, 1981
7. 1873-1944 közötti gimnáziumi értesítők / évkönyvek.
8. Tallózás a világhálón található információkból.
Borbé Levente
2013, szeptember