Nem
a hivatalos papírok szerinti helyét és szerepét szeretném meghatározni az
iskolai könyvtárosnak, hanem az iskolai életben való részvételét és munkáját a
személyes tapasztalatokon alapuló észrevételek alapján.
Az
iskolai könyvtáros munkája végett az iskola könyvtárához van kötve. Akkor
találkozik az iskola vezetőségével, tanáraival, alkalmazottaival,
diákjaival, amikor valamilyen kéréssel vagy problémával meglátogatják.
A
diákok szünetben jönnek, ilyenkor hatalmas kígyózó sor alakul ki a könyvtáros
előtt. A könyvtáros szinte robotszerűen dolgozik, felveszi a
gyerekektől kapott információt, s máris hozza a kért könyvet. A szünet
rövid, a tanárok látogatása is erre a kis időre korlátozódik. Őket is
ki kell szolgálni. Kész harc folyik, hogy kinek sürgősebb a kért
dokumentum. Szünet után legtöbb esetben kis csend honol a könyvtárban. A
könyvtáros fellélegezhet, ha menetközben az órába belenyúlva, nem jönnek még
látogatók. Azok lehetnek diákok is, valamilyen oknál fogva „elérik” a
könyvtárat. A könyvtárbéli pedagógusok általi óratartások alatt a könyvtáros, mint
besegítő tevékenykedik, a versenyekre és egyéb fontos eseményekre való
felkészüléskor úgyszintén. Inkább tantárgyhoz-szakhoz igazodó megbeszélő
jellege van a tanár-diák és könyvtáros együttlétnek. Az iskola más
alkalmazottai órák alatt is tiszteletüket tehetik a könyvtárban, őket
„ráérősebben” ki lehet szolgálni, sőt meg lehet engedni egy kis
csevelyt is.
Mikor
kerül sor diák-könyvtáros, tanár-könyvtáros vagy más alkalmazottak-könyvtáros ismerkedésére
(gondolok itt azokra a dolgozókra, aki szintén nehezebben hagyhatják el
felségterületüket)? Mivel a szünetek foglaltak, a tanárokkal való érintkezés
eléggé leszűkül, esetleg, ha valakinek lyukas órája akad, akkor keresi fel
a könyvtárat. E napokon néha megeshet egy-két kötetlen beszélgetés is.
Mivel
a könyvtárban legtöbbször tartózkodik valaki, annak a könyvtárosnak, aki
egyedül teljesít szolgálatot, mindenféle távozás problémát jelenthet. Imigyen a
könyvtáros csak akkor hagyja el a „hajót”, mikor „szélcsend” van, vagy valaki
az intézményen belül fontos ügyben keresi. Ide még befértetem azon
tevékenységeket, amitől a könyvtár ideig-óráig zárva lehet: könyvvásárlás,
tankönyvezés, szakmai megbeszélés-összejövetelek főleg tanév elején és
végén, és ne is beszéljünk a költöztetésekről-átrendezésekről… Megjegyezendő,
hogy egy könyvvásárlással és tankönyvezéssel kapcsolatos megbeszélés esetében
is csak a témához kapcsolódó dolgok hangoznak el.
Mint a
fentiekből kiderült az iskolai könyvtáros „élettere” nem mutat messzire a
könyvtárától, ami bizonyos szempontból jó is. Legtöbb esetben helyben le tudja
bonyolítani dolgait. Kapcsolatfelvétele a diákokkal és pedagógusokkal evégett eléggé
nehézkes, mert legtöbb esetben ők akkor szabadok, amikor a könyvtáros
dolgozik. A könyvtáros feladata megtalálni azokat az időszakokat, amikor meg
tudja valósítani, össze tudja hangolni tanárkollégáival és könyvtárlátogató
diákjaival munkáját és a kötetlen beszélgetéseket a jobb megismerés érdekében.
Mivel az intézményen belül szinte mindenkivel kapcsolatban áll, igyekeznie kell
megtalálni azokat a megoldásokat, amik jók a könyvtár népszerűsítése
érdekében.
Tehát
az iskolai könyvtárosnak központi szerep jut az iskola életében, hiába helyhez
kötött, de az intézményen belül mindenkit kell, hogy ismerjen egy bizonyos
szinten, és folyamatos kapcsolatban kell álljon a könyvtárosi munka
gördülékenyebb tevékenysége érdekében más iskolákkal és intézményekkel és azok
kulcsembereivel, főleg könyvtárosaival.
Borbé Levente - a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa
2009