2011. hetedik szám
- A Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok éves beszámolója -  

Pénztámogatás nélkül az iskolai könyvtárak

  Természetesen mondhatjuk, hogy régi mese a pénzhiány, hiszen a bejelentett nagy válság után rájár a rúd minden egyes állami intézményre. Sajnálatos módon az iskolai könyvtárat rendkívül rosszul érinti. Pénztámogatás nélkül az iskolai könyvtár kevésbé tud gördülékenyen működni, hiszen az állománya nemcsak az egyre megújuló iskolai tananyaghoz kell igazodjon, hanem a tönkrement, elavult és más okokból is használhatatlan dokumentumokat is ildomos lenne időnként kicserálni, felfrissíteni. Sajnos erre lehetőség nincs. A kilátástalan helyzetben az állományt képező dokumentumok feljavítása segít némileg valamelyest a gondokon, valamint a könyvadományok, s netán egy kis pénz a helyi tanácstól, esetleg az iskola büdzséjéből. Az utóbbiakat eléggé nehéz megszerezni. Ilyen helyzetben mit tehet egy iskolai könyvtáros? A találékonyságára van bízva, másra nem nagyon hagyakozhat.

Érdemfokozatról egy szóra

  A 2011-es esztendő elején megyénkben hat könyvtáros adta be kérését az érdemfokozatra, amelyet az elmúlt ötesztendei tevékenységének bemutatásával kellett nyugtázni. Természetesen nem babra ment a játék, hiszen a fizetés 25%-os növekedése volt a tét. Első értékelésnél egyetlen egy könyvtárost tartottak érdemesnek erre a megtisztelő és anyagi javakkal is járó kitűntetésre. Egyed Daniela a csíkszeredai Művészeti Líceum könyvtárosa megérdemelte az érdemfokozatot, de ugyanúgy a többi kolléga is. Sokan nem tudják, hogy mivel jár egy könyvtárosi munka, pláné akkor, ha a tanfelügyelőségen a gazdasági igazgató ítéli meg az elmúlt öt év tevékenységének eredményességét. Érdekes, amikor számonkérésről van szó, akkor azt már a magyar és román szakos tanfelügyelők teszik meg, akik a könyvtáros pedagógusi munkáját ellenőrzik. Furcsaság az van. Lehetőség nyílt fellebbezésre is. Ezzel a lehetőséggel csak két könyvtáros élt. Nagy örömükre mindketten megkapták az érdemfokozatot. Név szerint: Borbé Levente és Patca Veta.
  Jó lett volna, ha a másik két könyvtáros is fellebbezett volna, mert egyikük sem volt távol a pontozás szerint az érdemfokozathoz. Név szerint: Barabás Zója, Crăciun Mariana és Hatos Melinda.

B.L.

Egyetemet végzett Hargita megyei könyvtárosok

  A Hargita megyei könyvtárosok zöme még a 2011 nyarán sikeresen elvégezte a Brassói Transilvania Egyetem Bölcsészkarán lévő könyvtár és információtudomány szakot. A brassói Transilvania egyetem bölcsészkarának könyvtár és információtudomány szakjának csíkszeredai fiókját Egyed Daniela és Borbé Levente könyvtáros, Doru Dobreanu, az Octavian Goga igazgatója és munkatársai valamint Brassói Transilvania Egyetem Bölcsészkarának érdekelt tanárai hozták össze.
  A toborozást egy gyűlés előzte meg, amelyet Borbé Levente könyvtáros a Márton Áron Gimnázium dísztermében tartott meg, ahol már sokan jelezték iratkozási szándékukat. A későbbiekben bizony akadozott az emberek összeszedése, az is nehezítette az iratkozás menetét, hogy 30 személy alatt nemigen akartak létrehozni Csíkszeredában egy fiókot ezzel a szakkal. Doru Dobreanu, az Octavian Goga igazgatója, valamint munkatársa segítségével mégis valóra vált a terv, amelyet a későbbiekben a Brassói Transilvania Egyetem Bölcsészkara is nyugtázott. A leendő egyetemisták körében nemcsak iskolai könyvtárosok voltak, hanem közkönyvtártól és más pedagógia szakterületről is jelentkeztek. A beiratkozás után Bákó megyéből öten jöttek át. A létszám nem sokkal nőtt, mert ugyanakkor időközben 3 személy visszalépett.
  Ügyesek voltak mindannyian, hiszen hogy a meglévő csapat három esztendő alatt vette az akadályokat. Ez nagyszerű dolog, mert úgy vélem, felelősséget éreztek a szakma iránt. Örömmel nyugtázhatom, hogy Hargita megyének most már zömében végzett iskolai könyvtáros csapata van! Néhányan Kolozsváron most is folytatják tanulmányaikat, ők jövőben végeznek.
  Érdemes megemlíteni névsor szerint a végzős "diákokat": Antal Olga, Bereş Mihaela, Bölöny Melinda, Codarcea Livia, Crăciun Mariana, Csíki Ildikó, Dáné Melinda Márta, Dénes Tünde Sára, Dănilă Elena, Dima Irma Andrea, Doboş Veronika, Egyed Daniela, Fekete Erzsébet, Gábor Emilia, Gagyi Melinda, Gálovits Rózsa Emese, Karda Zsuzsanna, Kátay Erzsébet, Kelemen Rebeka, Kisfaludi Erika, Kovács Edith, Kozma Anna, Matei Ramona, Molnos Melinda Enikő, Niţu Enikő, Pantilimon Júlia, Péter Gabriela, Simó Ildikó, Szász Enikő, Székely Edith, Urkon (Dánél) Judit.
Gratuláció nekik!

A Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

Könyvtárosok "előadói" képességek képzése a Pedagógusok Házában

  Az Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok háza, a Neamţ Megyei Pedagógusok Háza, közös programot indított, amely keretén belül felnőttképzésre került sor megyénkben is. Az AXE Projekt előadói csoportképzését, más néven, "a képzők képzését", ezúttal egyetemet végzett iskolai könyvtárosoknak, a titkároknak és a könyvelőknek szánták. Hargita Megyei helyszín: az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza volt. A képzést a tagok toborozása, beiratkozása előzte meg. A továbbképző két hónap alatt zajlott le hétvégenként, összesen 48 órát vett igénybe, amelyből 32 óra elmélet és 16 óra gyakorlat volt. Összesen hét könyvtáros és két dokumnetarista iratkozott be.
  A képzést George Pataki felnőttképzéssel foglalkozó szakértő tanár vezette le. A szervezésben segítségére voltak a Hargita Megyei Pedagógusok háza dolgozói, kiemelvén Pöllnitz Ilona és Erősdi Edit módszertanosokat, valamint programszervezőket. A képzés gördülékenyen folyt.
  A tanfolyam résztvevői olyan új és hasznos tanácsokkal gazdagodtak, amelyek elsajátítására elengedhetetlen volt a kurzusok látogatása. Éppen ezért minden egyes résztvevő, ha minden alkalommal nem is volt jelen (igazolt hiányzás), de utána kérdezett az anyagnak. Képzést vezető Pataki úr nagy hangsúlyt a csoportos munkára, amit jómaga irányított, de ugyanakkor együttműködve sajátítatta el az új ismereteket a résztvevőkkel. Mindezt tette azért, mert eredményt elérni csak úgy lehet, ha mindenki aktívan bekapcsolódik a képzés munkájába, és közösen oldják meg azokat a problémákat és feladatokat, amelyek felvetődnek a tanfolyamon belül felmerülő téma (témák) során. George Pataki karizmatikus pedagógusként állta a sarat, képes volt úgy átadni az anyagot, hogy a jövőbéli felnőtt képzők sikeresek legyenek, mikor esetükben is sor kerül egy továbbképző megszervezésére, az anyag átadására s annak minél jobb kimenetelére, és tudjanak helytállni majd az általuk vezetett tanfolyamok alatt.
  Pataki igen jó előadói képessége meggyőzte a tanfolyam résztvevőit a képzés fontosságáról, amelyet nemcsak továbbképzőkön és tanfolyamokon lehet majd kidomborítani-felhasználni, hanem más (szintén nemcsak könyvtárosi) rendezvényeken is. A képzés egy összetett vizsgával záródott, ahol a résztvevők úgy elméletben, mint gyakorlatban be kellett mutassák az addig elsajátított anyagot. Természetesen minden egyes résztvevő kellően felkészült és színvonalasan teljesített.
  A képzés nagy hangsúlyt fektetett az iskolai könyvtárosok, titkárok és könyvelők pedagógiai kompetenciájának fejlesztésében, nevelésében és alakításában, ami által pedagógusként a továbbiakban továbbadhatják majd a továbbképzőn összegyűjtött tapasztalataikat. Mindez hozzásegítette a résztvevőket, hogy helyt álljanak a munkájukban és természetesen a későbbiekben szakmai továbbképzőket tartsanak társaiknak rugalmasabb és korszerű elképzelések-elvek alapján, ami helyt áll úgy országos, mint nemzetközi szinten.

Könyvtárosi szakmában (is) dolgozók névsora, akik részt vettek a továbbképzőn:
Bíró Emese - Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda (könyvtáros)
Borbé Levente - Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros)
Egyed Daniela - Nagy István Művészeti Líceum, Csíkszereda (könyvtáros)
Hatos Melinda - Orbán Balázs Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros, dokumentarista)
Lung Georgeta Maria - Miron Cristea Általános Iskola, Maroshévíz (könyvtáros dokumentarista)
Maştaleriu Erzsébet - Fráter György Általános Iskola, Gyergyóremete (igazgatóhelyettes és dokumentarista)
Németh Katalin - Vencel József Iskolaközpont, Csíkszereda (könyvtáros, tanár)
Panaite Florin - Geo Bogza Általános Iskola, Balán (igazgatóhelyettes és dokumentarista)

Borbé Levente

MESESZER éve volt Hargita megyében

  Az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára által kezdeményezett Meseszer játék stafétáját még tavaly télen a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak adta át. Ezzel útnak eredt a Meseszer Székelyföldön is. A staféta 2010 februárjában Kézdivásárhelynek és Árkosnak volt továbbadva. Hogy, hogy nem, de egy szép napon a staféta visszakerült Sepsiszentgyörgyre a Székely Mikó Kollégiumba. A két szálon továbbgördülő Meseszer ezúttal Hargita Megyét is elérte, mivel a stafétát a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium vette át a Székely Mikó Kollégiumtól. Nagy öröm és egyben kitűnő lehetőség adódott a népmeséink felelevenítésére. A Márton Áron Gimnáziumból hamarosan továbbhaladt a Meseszer Hargita megyében, átölelve annak minden kicsi zegzugát. Idővel Háromszékről is érkeztek még meseszeres staféták Udvarhelyszék körzetébe. A kishajtások is eléggé jól működtek.
  Természetesen a Meseszer tovább burjánzott Háromszéken is (Kovászna megyében). Hargita megyében eljutott a Gyimesekbe, Székelyudvarhelyre, Székelykeresztúrra, Parajdra, visszajött Csíkszeredába, onnan továbblépett Szentegyházára és Gyergyóremetére. A parajdiaknak köszönhetően Hargita megye határát átlépte a Meseszer és Maros megyébe érkezve Nagyernyébe (Marosvásárhely mellett folytatódott. Maros megyében is továbbburjánzott, habár erről már kevesebb hír jutott el hozzánk Hargita megyébe. A gyimesközéploki községi könyvtárosnő elképzelése is minden képzeletet felülmúlt, miszerint jó lenne bekapcsolni a Meseszerbe a moldvai csángó falvakat is.
  Mint látjuk lassan de biztosan egész Székelyföldet átfogta az igaz, szép magyar népmesemondás csodája. Örömmel töltene el minket, ha Erdély más magyarlakta vidékei is bekapcsolódnának ebbe a játékba, hiszen, ahogy az "ábra is mutatja" érdemes volt beszállni egy-két igazi egészséges népmesével.
A meseszer szabályairól röviden:

A MESESZER lényege, hogy minél több gyerek és felnőtt mondjon mesét és minél nagyobb hallgatósága legyen a rendezvénynek, mert a mesemondás a közönségnek van kitalálva.
A staféta játék három fő szabályt tartott szem előtt. Ezek szép sorjában a következők:
- az első, hogy a stafétát, vagyis, akik szeresek lesznek a mesemondásban két könyvtárosnak kell átadni, akik két különböző településről érkeztek a rendezvényre, mint tisztelt meghívottak, de átlehet adni iskoláknak, vállalkozó szellemű családoknak, osztályoknak és más közösségeknek is.
- a második pedig, hogy legfőképp magyar népmesét kell mondani, természetesen a népmeséken kívül egy-két másmilyen nemű előadás is elfogadható.
- a harmadik, egyben az utolsó szabály, a meséket a hagyományos népmesemondás szerint kell előadni.

A szabályok egyáltalán nem merevek, minden egyes rendezvény előrukkolhat a saját elképzelésével egy kis színt lopni bele az előadássorozatba. Ettől még meglehet őrizni a mesemondás hagyományos magvát, amely az előadás lényegét képezi.
  E remekbe sikerült ötlet néptömegeket mozgatott meg, amelynek közösségkovácsoló erejét nem szabad alábecsülni. Éppen ezért arra kell, sarkaljon az elkövetkezendőkben minden egyes embert, hogy minél több hasonlóan élénkítő-frissítő rendezvényt hozzon össze.
A Hargita megyei MESESZER útjának híreit a következő címen lehet böngészni:
http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/search/label/Meseszer

Borbé Levente

A Hargita megyei iskolai könyvtárosok évnyitó 2010-2011-es gyűlése

  A gyűlés rövid beszámolót tartalmazott, majd néhány kedves kolléga bemutatta az elmúlt esztendő könyvtárosi tevékenységét. Még ami fontos volt beszéltek a könyvtárosi portfolió összeállításáról, de pontosan mit kell, hogy tartalmazzon ez a dosszié arra nem sikerült választ adni (Ebben az ügyben később az egyik sepsiszentgyörgyi kollégánk segített ki, amelyet meglehet találni a http://asbiblinvat.blogspot.com/2010/10/portofoliul-bibliotecaruluiprofesorului.html linken).
  Annak ellenére, hogy a Hargita megyei könyvtárosok zöme magyar anyanyelvű, a gyűlés román nyelven folyt. A könyvtárosokért felelős magyar szakos tanfelügyelő Dáné Szilárd nem vett részt a gyűlésen csak a román szakos kollégája Doina Drăghici Moraru és az iskolai könyvtárosok Hargita megyei fiókjának elnöke (ABR) Roman Ioan. Ezzel sincs semmi baj, hiszen aki románajkú az beszéljen románul, de illett volna néhány szó erejéig magyarul is közvetíteni a mondanivalót. Amikor pedig egyik magyar ajkú kolléganőnk magyarul tartotta beszámolóját, attól eltekintve, hogy fordították megrovásban részesült, hogy ezentúl románul is mondja el. Reméljük a következő gyűlés másabb lesz.

Első jelentős könyvtárak - VI. rész

  Ebben a részben két igen fontos és a magyar kultúrélet is meghatározó könyvtárakkal foglalkozunk.
  A IV. részben már említve volt, hogy a legrégebbi magyar könyvtárat Magyarország területén 1093-ban alapították Pannonhalmán. A könyvtárat a bencés szerzetesek hozták létre. Az akkoriban tekintélyesnek nevezhető könyvtár katalógusa 80 kötet adatait tartalmazza. A 80 kötet körülbelül 250 művet jelenthetett, hiszen akkoriban a kódexekben több művet is egy kötetbe másoltak be. Több mint fele az egyházi szertartásokkal kapcsolatos művek, szentbeszédek, szentek élete. A könyvtár kisebb gyűjteményét képező úgynevezett világi könyvek az ókori klasszikusok munkáit tartalmazza, mint: Cicero, Lucanus, Donatus és Cato. A XII. században a kolostor leégett, amelyet a XIII században helyreállítottak, még a tatárokat is megállásra kényszeríttették. A XVI században a kolostor a törökök kezére került, a szerzetesek könyvtárukat egyéb kincseikkel együtt Pozsonyba, Nagyszombatra és Bécsbe menekítették. Az értékes könyvek zöme lassan került vissza Pannonhalmára. 1832-ben a szerzetes könyvtár új épületet kap, amelyben 36 000 kötet lel új otthonra.
  Mátyás király budai könyvtára a Biblioteca Corviana volt a XV. század legnagyobb magyar könyvgyűjteménye. Ez a könyvtár nemzetközi szinten is a legnagyobbak közé sorolható. A polcok megmunkáltak voltak, gyönyörű díszítéssel ellátva. Ezekre a polcokra helyezték el a díszes kötésű kódexeket. Az igen drága könyveket Mátyás király saját címerével látta el. A kódexeken kívül számos nyomtatványt is őrzött a könyvtár. Mátyás egy általános és jól áttekinthető könyvtárat akart, korának minden értékesnek számító könyvét szerette volna gyűjteményében látni. Sajnos tervébe halála szólt közbe, s ezzel a könyvgyűjtő munka is félbeszakadt. Könyvtárában igen ritka kéziratok is voltak, akkoriban igen előkelőségnek örvendő görög szövegek. A könyvek nagyrészt Firenze városából szerezte be nagy királyunk. Firenzei és nápolyi, valamint német és francia könyvfestő mesterek munkáját dicséri a köteteken fellelhető ornamentumok. A könyvtár sorsa halála után megpecsételődött, hisz a török betörés nem tett jót az országnak. A könyvtár javarésze külföldre került, míg az állomány megmaradt részét a törökök vitték magukkal. Az ezernél is több kötetre becsült könyvtár könyveiből Magyarországon csak 47 példányt tartanak számon.

Könyvtárosi témával kapcsolatos anyagot megjelentetés céljából be lehet küldeni a borbelevi@yahoo.fr címre.

A Hargita megyei iskolai könyvtárosok első lapja a 2011-es esztendőben. Szerkesztette: Borbé Levente

Nekünk és rólunk, könyvtárainkról szóló olvasmány a ReMeK-e hírlevél. Megjelenik havonta. Olvasható a világhálón. Megrendelést Bákai Magdolnánál lehet kérni a bakai.magdolna@gmail.com címen vagy jelezze a ReMeK-e-hirlevel-subscribe@yahoogroups.com - on.

Blogcímek:
magyar változat -
www.hriskkonyvtaros.blogspot.com
román változat -
www.asbiblinvat.blogspot.com