Menü

Ha utcán jársz,

padon alvó embert

látsz, ne fordulj tőle

el, nem tudhatod,

milyen élet gyötörte.

Miben topog, milyen

pocsolya, melynek

szélén naponta zokog,

mi  kényszeríti, életét

keservesen tengesse.

Miért lett éhező, melyik

fáj jobban,  testét vagy,

lelkét maró  éhezés, mit

megtört arcán aláhulló

maró könnye fűszerez.

Ha gazdag vagy, ne

vesd meg, hajts fejet

sorsa előtt, szebb volt

az élete , anya szülte,

szerette, szép volt,

gyönyörű csecsemő,

s nem tudhatod, neked

a sors mit ír elő,

leszel-e te is éhező.

Mélybe nyúló

vastag gyökér

kapaszkodik életért,

dacol széllel,

viharral, a felhők

könnyét

boldogan issza fel.

Törzse őserő,

koronát tart

az ég felé,

áldott nap sugarával

zöld kezeket

nevel.

Méz illatú virága

csecsemő,

felnő ,

gyümölcse, kék,

piros, sárga.

Ága alatt állsz,

csodára várva.

Karod emeled magasba,

sallangtalan szavakkal

kapaszkodva,

ködlő,

távolba tűnő

elmúló arcok

szürke fényű fátyolába.

Vége. Nincs tovább.

Eddig volt, és nincs

folytatás, gonoszság...

Mi kellene még tetteidért,

mit szeretnél,  mit kérnél ?

Persze, fájt, azt hitted,  nem?

Nem, nem adom meg.

Gonosz vagyok?

Nem adok.

Nincs, nincs feloldozás.

Talán.... ha más életbe

jutsz, ha más lottót

húzol, akkor, majd valaki.

De nem, most nem.

Hiába könyörögsz,

térded nem hat meg,

hiába fáj az neked.

Vidd el, tedd el, a tied.

a feloldozást nem

adom meg mégsem

neked.

Nem voltam más mikor

megszülettem, csak

bömbölő gyermek-köteg,

életem kétségbeesett

üvöltés, anyám melegét

követeltem vissza még.

Előttem új, s még újabb út,

tanultam, apám-anyám

adott rám naponta áldást,

útravaló szép szavakkal.

Göröngy gurult elém,

cipeltem  fáradtan.

Közöttük vacogva álltam,

utamon mindig egyedül

jártam, arra vágytam, valaki

ölelje át vállam, útitársat

mégsem találtam,

magány maradt a társam.

Bukott kísérlet után

kifosztottan  állok,

csupaszon reszket

elhagyott szívem.

Vöröslő húsdarab,

a senkinek lüktet,

érinteném; van

még életem, nem

csak ennyit írtak elő

penzumként nekem.