Menü

lestyános erdő
félelmet keltő mélyén
toportyán ijeszt
 
sárga szem villan
éhező aggastyán mar
prédája sikolt
 
borostyán íve
alatt nincs hűs menedék
bevégeztetett

csekély sikered
világosabbá tette
különösséged
 
reménytelenség
görcsbe rántotta elméd
elmúlt szenvedély
 
gyöngykavicsokat
görget lassú vízesés
halkuló moraj

életem kérted
fenntartás nélkül adtam
keserű méreg
 
mit érte kaptam
hangtalan sikolyom szállt
hatástalan fagy
 
bomlott elmédben
gyilkos vízió sebet
szaggat fel bennem

lágyan ringató
vízpáholyra hullott
pehely szirmú
virág kecsesen libeg

távoli zaj idill
csendjét töri meg
kaptár népe ébred
dermedt álomból

boldog zsivajuk
simogatja sárga fehér
rózsaszín virágok
selymes szerelmét

Kép: Pintér András fotója

rövid eszement
gondolattöredékek
kihagyott esély
 
megbotló furcsa
eszmék lavinájában
elferdült hitek
 
csak csúnya zöldes
szobák gumifalai
néznek kopottan