elindulok szép csendesen,
lassú léptek, s vánszorgok.
hátra nézek, téged nézlek,
arcomon könnyem csorog.
eljártak az évek felettem,
de bölcsebb mégsem lettem.
minden nap és minden éjjel
boldogságot kerestem.
nehéz érzés nyomja vállad, s
majd elhiszem, életed nélkülem
szebb lehet, s elfejted gyorsan
mennyire szerettelek. | 
