Menü

Sötét hideg fon
béklyóként ölelő kart
dermedt testedre.
 
Anyaszív perel:
nem lehet, nem, ne vedd el
vak sors, gyermekem !
 
Fájdalom könnye
összeroppantja lelked,
sírod hideg hant.

http://www.szinhaz.hu/szinhazi-hirek/65558-25-eves-koraban-meghalt-mocsar-zsofia-latvanytervezo

 
éjszaka monoton csendjét
megszakítja feleszmélt
madár füttyének dallama
trillala-trallala-trillala
 
pók lóg cérnaszálon
csomója boga holdsugáron
felhő könnye öntöz
nyomán a föld göröngyös
 
napkelte cseppjeit megissza
párálló gyöngye égtiszta
madár dala szól szakadatlan
trillala-trallala-trillala

Kép: Fülöp Endre: Erdei pityer

szemedben sziporka
felfénylő messze tűnő
gyermek csillagok
szépségük égi rajz
szelíd széllel simogat
 
nem érzékeled éledő
hópihe érintését
lelked sekélyes-kevély
értéktelen csekély
lényed létemen fekély

Kép: Pintér András fotója

 
valamit várok
mindig várok valamit
kerül valami
 
ma még úgy hiszem
holnap végleg tagadom
hitem őrizzen
 
falevél zizzen
rohanok bokron s ágon
véges vágyálom

Kép: Pintér András fotója

 
temető hűvösében
szeder szalad szerteszét
hirdeti holtak között
a jövő ígéretét
 
szavaira válasz nincs
gyökere mélyre hatol
sírhalom hanttá porlad
széllel hiába dacol
 
kék-fekete bogyója
a lét édes-savanyú
visszatérő szelleme
ijesztőn harsány hangú