| ~ Kővirág ~ |
Vízcseppek, lassan,
hosszan csordogálnak,
útjukon néha meg-megállnak,
egymással ölelkeznek,
az idő sodrában.
Barlangjában csendül hangja
messzire: óvatlan érintéssel,
síró cseppkő fehér virágát,
szép szirmát omlott-romlott,
halott fehér porrá töröd.
|
| 2013-04-11 09:23:05 |
| ~ Gonosz szerelem ~ |
Lejtős lankán, domboldalon,
képzeletben kezem fogod.
Lassan lépek, álmodozom,
szívemben tavasznak áldozom.
Hosszú volt a tél és fagyos,
de a kezed mindig langyos.
Tüzet vártam, de hiába,
öltözz meleg kabátba.
Gyújts nagy tüzet, ropogjon, pattogjon,
cserépkályha hűen duruzsoljon. |
| 2013-04-11 09:28:25 |
| ~ Álmom ~ |
Gyengéd volt,kedves
törékeny alakját óvta
szél s nap, könnye
omlott, mint a patak.
Téged féltett, rád vigyázott,
őrizte könnyű álmod.
Szívedben szivárvány,
suttogott, s kérlelt.
Előtted porban térdelt,
elképzelted, téged szeret,
mondtad néma szavakkal,
álmom őrző angyala vagy. |
| 2013-04-15 06:24:32 |
| ~ Ragyogás ~ |
Éjszaka holdfény.
Felhők között áttörö
napfény.Ragyogás ! |
| 2013-04-15 13:08:32 |
| ~ Húzd ~ |
Húzd cigány, sírjon
hegedűd húrján
mélabús, keserű
dalod, könnyed arcodon
életedről szomorú
utat rajzoljon.
Jajduljon zenéd, ma
helyetted fájjon,
holnap az ébredés
lázas hideglelés. |
| 2013-04-24 11:46:17 |
|
FűzFaPoéta Rádió
www.citatum.hu
|
