UserID:
Password:
Bezárás

Menü

  • Út
    itt egy út, ami fut,
    és a végén a semmibe
    jut, a fák között
    a kanyarban visszahúz
  • 2 FűzFa Poéta
    A versek megtalálnak
  • 3 Blog
    Gondolataim
  • 4 Zenéim
    A zene a lélekre hat
  • 5 Vendégkönyv
    Mert fontos
Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 Következő
~ Teknősbékás vers Huginak ~

Teknősbéka mi vagy te?

Áruld el régi titkodat,

teknős, vagy béka hallod-e?

 

Hátadon páncélodat viszed,

kockásat és zöldeset,

vénségedre barna színeset.

 

Vízben élsz és víz mellett,

homokot kavarva szaladsz,

fejeddel bölcsen bólogatsz.

 

Sztárként népszerűséget aratsz;

mint madár homokfészekbe

melegre kikelni tojást raksz.

Napsugárra hagyod  nevelje

kockás hátú porontyod.

2014-09-07 20:49:22
~ Semmi sem ~

 
semmi sem végtelen

még a végtelen sem

minden végtelennek

idők végén vége lesz

szürke álmodó árny

létem poros pereméről

magamra visszanézek

ismételhetetlen életben

nem hívén oktalan ostobán

hogy lehet még ráadás
2014-09-16 09:17:05
~ Születésed ~

 

vágyódó örömmel vártunk

szépséges kicsi babám

heteket számoltunk

aggódva jössz-e már


szomorkás hűvös éj hajnalán

kopogtál léted ajtaján

születésed után boldog

fohásszal féltő kar ölelt át

 

gyengédsége kísér

óvón őrzi álmodat

kék szárnyú pici pillangó

hajnali szellő simogat

2014-09-18 12:22:19
~ Síró falevél ~

 

néma üzenet

síró falevél

el nem mondott

szavaidat elvitte

a szomorú szél

forgatja néha

lomhán lomposan

máskor rohanva

tétován töredezik

fájdalmas sebeket

szaggatva

fanyar illata

átjárja őszi hűs levegőt

míg révülten rugdosom

vastag leplét

bennem elmúlás

dala zenél

korgó szívem

fáradtan dobog

nem játszanak

benne pajkos angyalok

fák kopasz ága közt

csalogatnak csilingelve

rám nevető  csillagok

2014-09-21 21:26:11
~ Ezüst ~

 

csendes hajnalon

varázslatos álom

ölel magához

benne ringató

tavaszi tó

fodrozó  víztükrén

szitakötő szárnyon

megmártózó aranysugár

lebukó nap

fénye tétováz

langyos hullámok

hátán  himbálózó

molnárka megáll

úgy szundikál

nyolc lába fáradt

nem szalad tovább

csorgatják csendes

ezüstjüket eleven

hulló csillagok

2014-09-28 20:06:45
Zenét hallgatok
FűzFaPoéta Rádió







www.citatum.hu
designed by ZsoZsiZ
Flag Counter