Menü

álomban közel
csillagszóró felzokog
fénysziporkát sír

karácsony múltán
fehér parázs elhamvad
volt fénye kihúny

új év hajnalán
pezsgőnk földet öntözi
jövővirág hajt

nyomában szárba
szökken szerető élet
ékes termése

Kép: Orémusz József Sivatagi vízió című alkotása

ülök magamba nézek
ki vagyok én
ki ez a lény
kicsit koravén

magányos falevél
magasból aláhullva
szédült pörgéssel
zizegő táncot jár

faggatom magam
miért lettem
kinek vagyok
lehetek-e végtelen

voltam-e fontos
volt-e büszke
értem néha
aki hozzám tartozott

lesz-e majd
hálás ki életet
tőlem kapott
örömöt nekem adott

ülök magamba nézek
ki vagyok
én...
kivagyok... én
ki...ki...ki...

 
sebes folyó zúg
hangján hárfa szépség búg
ladik hányódik
 
katasztrófa vár
sziklaszirt magányosan
szirénként csábít
 
menekülni kár
áradat karja erős
bordája roppan

hópihemámor
csillogó kristályvarázs
égi ragyogás
 
szellő sétálva
maga előtt görgeti
szenet ad neki
 
két szemet tapaszt
sárgarépából orrot
kalapja fazék

Kép: Pintér András fotója

 
születtem mert úgy sikerült
élet szeszélye rám nehezült
 
éltem mert sorsom erre ítélt
gyötrő fájdalma sem kímélt
 
szerettem talán mert azt hittem
nem bíztam kétségeimben
 
meghalok mert ez rendeltetett
vén sejtjeim létemnek búcsút intenek

Kép: Horváth Kata (Hokata) 4 titkos szó