Nos, úgy tűnik, akkor ennyi volt! Talán végérvényesen véget ér az Andy Reid éra a Philadelphia Eagles történetében! 1999-ben sem kezdődött szépen – gondolok itt arra, hogy a 3-13-as mutatóval átvett csapat az első évben 5-11-es „eredményt” ért el, no meg az első draftján kiválasztott Donovan McNabb-et a teljes elutasítás fogadta Philadelphiában. De aztán beindult a szekér, voltak szép sikerek, a csapat adott nagy egyéniségeket a sportágnak: a már említett Donovan McNabb, Brian Westbrook vagy Brian Dawkins neve még ma is ismerősen csenghet annak, aki csak egy kicsit is figyelemmel kíséri a tojáslabda körüli történéseket.

A csúcspont egyértelműen a 2004-es SuperBowl részvétel volt. Azonban már ekkor is kiütközni látszott, ami utólag, ennyi év távlatából pedig egyértelműnek tűnik, hogy az igazán nagy bajnokok sajátossága, a győzni tudás, hiányzott ebből a csapatból; és az edzőből. Mindig egy apró nüansz, egy lecsúszott blokk, egy elejtett labda, vagy egy rossz játékhívás, hol egy kockázatos taktika, hol a túl konzervatív döntés, de az Eagles nem jutott fel a csúcsra, amit pedig a cseppet sem toleráns philadelphiai szurkolók sosem bocsájtottak meg.


Ennek ellenére Reid vezető edző maradhatott a csapatnál, immár 13. éve. A sikertelenséget sokan, sokféle módon magyarázták (és itt hangsúlyozottan azt értem sikertelenségen, hogy nem tudott bajnok lenni a csapat, mert a rájátszásokig rendre eljutottak, a csapat évekig „tényező” volt a ligában). Sokáig McNabb volt a bűnbak. Amikor 2010-ben elküldték a csapattól, és az utódról kiderült, hogy fabatkát sem ér, már nem nagyon lehetett elfedni a valóságot. Ironikus módon az az Andy Reid volt a csapat igazi kerékkötője, aki annak idején szinte a nulláról építette fel az Eagles-t.

Azonban akár az edzői stáb összeállítása, akár a játékosok draftolása és igazolása, szerződésben tartása, vagy elcserélése témaköröket nézegetjük együtt, vagy külön-külön, mindenhol találunk megkérdőjelezhető, hogy ne mondjam, hibás döntéseket, melyek döntően hatottak a csapat eredményességére. Hiszen kinek jutna eszébe a korábbi támadófal edzőből védelmi koordinátort csinálni?! Vagy kitenni olyan ikonikus játékosokat a csapatból, akiket imádtak Philadelphiában, akikért a meccsekre kimentek a szurkolók? Vagy betegesen ragaszkodni olyan játékosokhoz, akik erre – legalább is a külvilág számára – semmivel nem szolgáltak rá?! Az utóbbi évek, még laikus számára is nyilvánvaló hibái pedig oda vezettek, hogy a csapaton belüli egység is látványosan megromlott. a játékosok a másikban vélik megtalálni a problémák gyökerét és ezt az interneten és a sajtóban tett nyilatkozataikkal meg is osztják a rajongókkal. Nincs rend, fegyelem az öltözőben és nincs előrelépés a játék egyik szegmensében sem.


A védelemben nem sikerült megtalálni a korábbi védelmi koordinátor, Jim Johnson utódját. 2009-ben bekövetkezett halála óta már a harmadik edzőt próbálgatják – kevés sikerrel. A támadóknál McNabb eltávolításával sem sikerült megoldásra, utódra lelni. Kolb látványos katasztrófa (Arizonában is csak a fejüket fogják miatta a szurkolók…), Vick-nek volt egy fellángolása, de belőle sosem lesz elit irányító. Becsülendő, ahogy akar, ahogy odateszi magát még az ésszerűség határán túl is veszélyezteti testi épségét, de a korlátait nem lépheti át. Vele sosem lesz a csapat élcsapat és ha ezt az egyszerű szurkoló is látja, akkor egy szakembernek pláne látnia kell. A speciális csapatrészből is küldtek el játékosokat, akik jelenleg is játszanak más csapatokban, tehát annyira kutyaütők nem lehettek. Ráadásul a helyükre igazoltak, finoman fogalmazva sem váltották meg a világot Philadelphiában.

Jól érzékelhető immár, hogy nem egy gyengébb periódusában van a csapat, hanem a teljes összeomlás határán. Elmaradtak a magabiztos győzelmek, a látványos nagy játékok, a csapat rekordokat döntöget labdavesztés és büntetések terén, lassan minden statisztikai mutatóban a liga 5 legrosszabb csapata között van. Már gólokat sem sikerül elérni, így pedig nem lehet meccseket nyerni.


Nem tudni, mi lesz Philadelphiában. A tulajdonos dönt, valószínűleg aki mellett leteszi a voksát, annak lesz néhány éve arra, hogy megvalósíthassa az elképzeléseit. Vélhetően új irányítóval, saját edzői stábbal, saját filozófiával. Varázsütésre nem lesz élcsapat az Eagles-ből, bár a szurkolók ezt fogják elvárni. Több út áll előttük, meglehetősen sokismeretlenes jelenleg az egyenlet.

Nincs kétségem, hogy nehéz és nem diadalmas időszak elé néz a frenchise. De a változásnak meg kell indulnia, mert ez nem csak sport, hanem kőkemény üzlet is. A tulajdonos pedig üzletember, aki nálam ezt sokkal jobban tudja.