Úgy gondoltam, hogy minden játékhét után egy-két érdekességet osztanék meg a nyájas olvasóval, az eredményekkel nem feltétlenül foglalkoznék, hiszen azokat a sportportálokon, újságokban lehet követni.

Első hét után minden eredmény meglepetés és papírforma egyben. Ezzel azt akarom mondani, hogy a sportág működési elve azt hozza magával, hogy a tavalyi eredmények, talán ha apró fogódzót nyújthatnak az idén várható erősorrendet illetően. Ez persze csak általánosságban igaz, a Ligának minden időszakban vannak és voltak időszakos állócsillagjai, kialakultak úgynevezett dinasztiák, amelyeknek köszönhetően bizonyos csapatok – amíg az együttes gerince, vagy az edzői stáb együtt maradt – uralták a bajnokságot, állandó playoff szereplők voltak, esetleg még Superbowl-okat is nyertek. Napjainkban is tetten érhető mindez, jó eséllyel fogadhatunk bizonyos csapatok megbízható, kiegyensúlyozott szereplésére.


Az első cikkemben valahol az elején azt találtam írni, hogy ez egy olyan játék, ahol a puzzle-nak minden részének a helyén kell lennie, mert ha valahol gyenge vagy, az ellen ott fog betámadni és legyőzni. Az első fordulóval kapcsolatos történetem erre szolgál egy remek példával:

Történt a San Diego Chargers- Oakland Raiders meccsen egy sérülés, megsérült a Raiders longsnapper-e. A longsnapper a csapat legalulértékeltebb tagja, neki mindössze annyi funkciója van, hogy bizonyos szituációkban távolabbra kell indítania az akciót, vagyis messzebb kell dobnia a lába között hátrafelé a lasztit. Ilyen szituáció alapesetben, ha a csapat mezőnygólt készül rúgni, a touchdown utáni extra pontot akarják értékesíteni, vagy ha 3 kísérletből nem sikerült 10 yardot előre haladni és 4. kísérlet gyanánt elrúgják, punt-olják a labdát. Tehát ekkor van szerepe a longsnappernek. Nem tűnik bonyolultnak, 15-20 yardot hátradobni a társ kezébe a labdát, nem igaz?

Pedig a Raiders ezen vesztette el a meccset. A sérült játékost nyilván helyettesíteni kellett, ezért egy védőt küldtek be a helyére. Travis Goethel-nek vesszőfutás volt ez a beugrás, három alkalommal nem tudta feladni a punter-nek a labdát úgy, hogy az elbikázhassa azt jó messze. Ebből egyszer blokkolták a próbálkozást a Chargers játékosok és visszahordták touchdown-ra, két alkalommal pedig arról a helyről indíthatták a támadásukat, ahol a puntot elbénázták a Fosztogatók. Mindkét támadásnak field goal lett a vége, vagyis összesen 13 pontot ajándékoztak ezzel a San Diego-nak. A meccs végeredménye 22-14 lett.

Amiért leírtam ezt a történetet, az pedig a következő: aki azt hiszi, hogy a vereséget Goethel nyakába varrták Oakland-ben, az nem ismeri ennek a sportnak a lelkületét. A csapat kiállt mellette, a punter, Shane Lechler azt nyilatkozta a meccs után, hogy megemeli a kalapját csapattársa előtt, mert ő volt, aki elvállalta, ő volt a csapatból a legjobb választás. Goethel nyilatkozata szerint 7 évvel ezelőtt adott fel utoljára long snapp-et, még középiskolában. Azóta sosem gyakorolta.