Miért éppen London?  

Mert ez Európa egyik legnagyobb városa, ha nem a legnagyobb. Mert egy birodalomról tanúskodik, ami valaha az egész világra kiterjedt. Ebből következően számos hatás érezhető és persze sok kincs kötött ki Londonban, ami a gyarmatokról származik. Ez a birodalom már nem létezik, de azért minden sarkon érződik annak pozitív és negatív hatása. Mert állítólag ez a demokrácia hazája. Mert regények és filmek sora említi, mutatja be London nevezetességeit, amit egyszer legalább meg kell nézni. Mert olyan emberek éltek itt, mint VIII. Henrik, Shakespeare, a Lennon meg a McCartney, Mr. Bean vagy James Bond. Mert a fisendcsipsz Londonban az igazi, a Temze partján. Mert (lehet), hogy nemsokára kilépnek az EU-ból. Többek közt ezekért…  

Hogyan utazzunk Londonba?  

Repülővel. Autóval is lehet, meg vonattal, de repülővel a leggyorsabb, ráadásul a fapados járatok relatíve olcsók, és Budapestről hamarabb lehetünk Londonban, mintha vonattal mennénk Sárospatakra. A jegy ára egyáltalán nem borzalmas, ehhez a Wizzair-en két főnek 37 000 forintot kell kifizetni, igaz, hogy így csak kézipoggyászt vihetünk magunkkal és még egy nyamvadt szendvicset sem kapunk. Persze a repüléstől félőket ez az érv nem fogja megnyugtatni...  

Hogyan intézzünk szállást?  

Fontos tudni, hogy a szállást és a repülőjegyet intézzük úgy, hogy a dátumok egyezzenek! Tudom, hogy triviális, de mégis… Én a Booking-ot szoktam használni szállásfoglalásra, de tulajdonképpen más is megfelel. A lényeg az, hogy a címét keressük ki a Google Map-en, lássuk, hogy London melyik részén fogunk lakni. Ez fontos lehet a közlekedés miatt is, de nyílván senki sem szeretne egy lepattant környéken lakni. És egy jobb hírű városrésznek is lehetnek lepukkant részei, ezért a Google Map-en nézzük meg a környéket is. Ha az étkezéseinket magunk oldjuk meg, akkor célszerű, hogy legyen a környéken pékség, nagyobb szupermarket, gyorsétkezde. Jegyezzük meg ezt a nevet „Prat a Manger”. Ez olyan mint nálunk a Meki meg a BurgerK, de szerintem jobb.  Szóval legyünk alaposak a szálló kiválasztásánál!



Mit fogunk enni?  

Az, hogy magunkkal viszünk konzervet, nem működhet. A szállásnál célszerűnek látszik az, hogy a reggelit félpanzióban oldjuk meg. Ez általában az ún. európai reggelit jelenti, azaz pirítóst, főtt tojást, vajat, lekvárt, teát, kávét esetleg narancslét és kroaszont.  Az ebédet pénztárcánknak megfelelően oldjuk meg, rögtön megjegyzem, hogy én Londont drága városnak tartom: 9-10 font egy normális fish&chips (sült hal krumplival), 3-4 font egy szendvics, 2-3 font egy üveg kóla, de 2-3 fontért már wrap-et is lehet venni. Ezért lehet fontos egy pékség, egy szupermarket a közelben, ahol esetleg olcsóbban is lehet pékárut venni. Fejenként szerintem 15-25 fontot kell számolni kajára, persze ez nagymértékben függ az igényeinktől is.  

Hogyan intézzünk repülőjegyet?  

Célszerű az utazás előtt pár hónappal felkeresni a Bravofly-t. Itt igyekeznek viszonylag átláthatóan összefoglalni, hogy mely fapados repülőcégek (WizzAir, Ryanair) milyen áron kínálják a jegyeket. Ha kiválasztottuk az oda- és visszaút időpontját, akkor már csak a megfelelő összeget kell átutalni a megadott számlaszámra. Fontos tudni, hogy a fapados repülőcégek a költségcsökkentés érdekében a jeggyel kapcsolatos „papírmunkát” igyekeznek elektronizálni, azaz e-mailben küldik meg a visszaigazolást. Nagyon fontos, hogy elektronikusan kell becsekkolni, ami azt jelenti, hogy az interneten kell kitölteni egy-két nyomtatványt, amelynek végeredménye a pdf-ben megküldött beszállókártya lesz. Amit persze mindenki saját költségén kinyomtat.  

Ezt az elektronikus becsekkolást az indulás előtt legkésőbb 3 órával meg kell csinálni, különben Ferihegyen hagyományos módon kell végrehajtanunk, de az már fizetős lesz. Ha ablak mellé akarunk ülni a párunkkal, akkor ezt a becsekkolást célszerű minél korábban elvégezni, mert akkor választhatunk a helyek közül, míg az utolsó órákban már csak a szabad helyekből lehet válogatni. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a visszaút becsekkolását, helyválasztását és a beszállókártya kinyomtatását is ekkor kell megcsinálni, amit természetesen viszünk magunkkal, de használni csak a visszaúton fogjuk.  

Mit vigyünk magunkkal?  

Ha maximum 4-5 napra megyünk akkor csak ruhát. Egy olyan táskát kell kiválasztanunk, amit fel tudunk (és felengedik vinni a fedélzetre), ennek méretei: 42 x 32 x 25 cm. Igen ez így kicsinek tűnik és valóban nem nagy. A 4-5 napos úthoz bizony ennyi áll rendelkezésünkre. Ezért csökkentsük minimálisra az igényeinket: a napok számának megfelelő alsóruha, ing, zokni, egy nadrág. Londonban nyáron is általában hűvösebb van, ezért egy pulóver teljesen indokolt. Gondolom az sem újdonság, hogy gyakran esik az eső, ezért vigyünk magunkkal esernyőt, esőkabátot/széldzsekit és baseball sapkát, de ezeket ne tegyük a táskába, hanem vegyük fel vagy kézben vigyük, így nem fog helyet foglalni a táskánkban. Mi júliusban 32 fokos kánikulában indultunk, de Londonban 18 fok volt.  Ne vigyünk magunkkal 1 dl-nél több folyadékot, mert a biztonsági ellenőrzésnél úgyis elveszik, fogkrémből csak kis tubust, borotvahabot meg szerintem egyáltalán ne vigyünk. Nagyon jó szolgálatot tehet pár csomag zacskós- vagy tésztaleves, ugyanis a szállodákban általában van vízforraló. Ha el is veszik, nem nagy veszteség, viszont nagyon nagy szükségben jól jöhet.

Ha van tabletünk, akkor inkább azt vigyük, mint a laptopunkat. Okostelefon is célszerű, mert London belvárosában ingyen wifi is van az utcákon, Streetwifi néven. Érdemes betenni egy könyvet is, mert valamivel le kell foglalnunk magunkat az unalmas várakozások során.  A táskánkban esetleg még létező szabad helyet már belátásunk szerint töltsük ki.  

Mit kell csinálni a reptéren?  

Korábban említettem, hogy interneten csekkoljunk be. Ha így teszünk, akkor csak a biztonsági ellenőrzésen kell átesnünk. Tartsuk magunknál a kinyomtatott beszállókártyánkat és az úti okmányokat (útlevelet, személyit), ezeket a belépési pontokon ellenőrizni fogják.  A biztonsági ellenőrzésnél készüljünk fel arra, hogy sokan lesznek, ennek megfelelően számoljuk ki az ellenőrzés megkezdését. Célszerű a beszállókártyán lévő időpont előtt minimum 45 perccel, de inkább egy órával korábban megkezdeni azt, ha esetleg a tranzitban enni, inni vagy vásárolni akarunk, akkor még korábban.  A biztonsági ellenőrzés a kézipoggyász átvilágítását jelenti, azaz fel kell pakolni a kézipoggyászt nagy műanyag tálcákba, amit egy szerkentyű átvilágít. A laptopot vagy tabletet külön tálcákba kell tenni. Számítsunk arra, hogy a derékszíjat és/vagy derékszíjat is le kell venni. Zsebünkben ne legyen aprópénz, fémtárgyak, mert a fémdetektáló kapukon is át kell haladnunk. Innen a tranzitba jutunk.  

Mit csináljunk a tranzitban?  

Kezdjük azzal, hogy az információs táblán megkeressük a járatunkat és – ha ki van írva – beszállási kapunkat, angol neve: GATE. Ha nincs kiírva, akkor nem kell lesátoroznunk a tábla előtt, de időnként tekintsünk rá. A tranzitban van mosdó, elintézhetjük folyóügyeinket, pénztárcánk vastagságától függően ehetünk, ihatunk, de számítsunk arra, hogy legalább kétszeres árakkal fogunk találkozni. Vannak még boltok is, ahol ajándékot, játékot, alkoholt vehetünk, ezeket már fel lehet vinni a gépre. Amúgy sok szórakozási lehetőségre ne számítsunk, keressünk egy nyugodt helyet, ahol rálátunk a beszállási kapura vagy egy információs táblára és töltsük el az időt. Természetesen cigizni nem lehet.

A beszálláskor megjelennek néhányan a stewardess-ek közül, akik elkérik a kinyomtatott beszállókártyákat és a az úti okmányokat, majd egy gyors ellenőrzés után visszaadják, ezután távozhatunk a repülőgép felé. Hagyatkozzunk a csordaszellemre! De másfelé ugysem mehetünk. Óhatatlanul kialakul egy hosszú sor, de türelmetlenségre nincs semmi ok, nyomulni és tolakodni semmi értelme, hiszen a gépen pontosan megnevezett helyünk van, ami a beszálló kártyán fel is van tüntetve.  Előfordulhat, hogy a tranzit és a repülőgép között reptéri busz közlekedik, használjuk ki, nézzük meg közelről gépeket!  



Mit csináljunk a repülőgépen?  

Fogadjuk el, hogy kényelmetlen széken, részben bekötve fogunk unatkozni. Esetleg el is zsibbadhat a fenekünk vagy a lábunk. Tulajdonképpen egy távolsági busz sokkal kényelmesebb, mint egy repülőgép. A legizgalmasabb esemény a fel- és leszállás lesz, ez a legtöbb esetben sikerülni fog. A stewardess tart egy kis bemutatót arról, hogy vészhelyzetben mit kell csinálni, szerintem sok értelme nincs, de azért a legközelebbi vészkijáratot jegyezzük meg!  Ha túl vagyunk a felszálláson, akkor esetleg számíthatunk egy kis frissítőre vagy szendvicsre, esetleg valami meleg kajára, de a fapados járatokon ilyen nincs, csakis pénzért. Így hát miután eltettük a csomagunkat a felső polcra vagy a szék alá, kezdjük el kivenni a táskánkban ottfelejtett könyvünket, mindenki örülni fog nekünk. És olvassunk! Vagy hallgassunk zenét! Esetleg nézzünk filmet a laptopunkon, garantáltan örülni fog a szomszédunk, még a koreai filmek is komoly érdeklődésre számíthatnak.  

Ja, ha esetleg a párunk helye a repülőgép másik végében van, szóljunk nyugodtan a stewardess-nek, ha tudd segíteni, akkor meg fogja tudni oldani a problémát.  

Luton, Gatwick, Heathrow?  

A fapados járatok általában Lutonon szállnak le, de még szóba jöhet Gatwick és Heathrow is. Landolás után hagyjuk, hogy működjön a bennünk szunnyadó csordaszellem és menjünk arra, amerre a tömeg megy. Ez akár szép távolság is lehet, ne ijedjünk meg! Végül eljutunk a „határhoz”, ahol leellenőrzik az úti okmányainkat és optimális esetben bejutunk az Egyesült Királyság területére.  

Lutonról Londonba több közlekedési lehetőség közül válogathatunk, több buszjárat is bevisz egészen a Victoria pályaudvarig. Ahogyan kijövünk a reptér épületéből meg fogjuk látni az indulási helyeket, ahonnan viszonylag gyakran (20-30 percenként) indulnak a National Express és a Greenline 757 járatai. Az előbbi 11, az utóbbi 10 fontba kerül, amit a soförnél lehet kifizetni. Lobogtassuk a pénzt és monjuk ki a varázsszót: "to Victoria". Fontos tudni, hogy a buszok több helyen is megállnak és Londonban gyakori a közlekedési dugó. Ennek megfelelően kényelmes légkondis buszon utazhatunk – 60-90 perc időtartamban.  

Lutonról még vonattal is be lehet jutni Londonba, de busszal kell eljutni a lutoni vsútállomásra és a vonat nem visz be a Victoria-ig, ezért én az első alkalommal Londonba utazóknak ezt a közlekedési eszközt nem javaslom. Ja és pár fonttal drágább is. Gatwick és Heathrow esetében viszont érdemes vonatot választani, fél óra alatt be tudunk jutni a Victoria-ra – kb. 20 fontért.  

Hogyan vegyünk jegyet a londoni tömegközlekedésre?  

Kapaszkodjunk meg: nincs papírjegy és papírbérlet. 4-5 napos utazásnál én az Oyster kártya használatát javaslom, mi gyakorlatilag egy érintős bankkártya (PayPass), amire fel tudunk töltetni megfelelő mennyiségű fontot. A kártya megvásárlásakor 5 font letétet kell kifizetni, ezzel „szerzünk jogot” használni a metrót és a buszokat. Ha a hazautazás előtt az Oyster kasszánál leadjuk a kártyát, akkor ezt az 5 fontot visszakapjuk. Oyster feltöltő hely nagyon sok van, keresd a logo-t!  Na most abba a kérdésbe, hogy a metró mennyibe kerül, a zónák miatt nem mennék bele, de jó ha tudjuk, hogy a busz olcsóbb. Indulásként én azt javaslom, hogy 10 fontot töltessünk fel az eladóval, így első kalandunk az Oysterrel 15 font lesz, aztán majd ráérzünk annak használatára. Ami egyébként rém egyszerű: a kártyát metrón be és kiszállásnál kell „lehúzni” a bejáratnál, a buszon csak felszálláskor kell ezt megejteni. Azt, hogy mennyi pénzünk van a kártyán minden metróállomáson az automatáknál (nem a kapunál!) csekkolhatjuk. Buszon ez tudomásom szerint nem lehetséges. Ha elfogy a pénzünk, a kapun nem tudunk bemenni, ilyenkor vagy az automatáknál tudjuk feltölteni, vagy a városszerte megtalálható pontokon lehet „rárakatni” a kártyára.  

Fontos! Az Oyster kártya jó a Gatwick Expressre, de nem jó a Lutonból induló buszjáratokra. Természetesen az Oysternek van online beszerezhető változata és természetesen van még más bérletszerű megoldás (London Pass) is, de 4-5 napos utazásnál szerintem az Oyster a megoldás.  



Mit nézzünk meg Londonban?  

Mindent, amit pénztárcánkból megengedhetünk és mindent, ami érdekel. Sajnos a belépők nagyon drágák, itt érdemes előre gondolkodni, mert a jegyek többségét online is meg lehet venni – olcsóbban. Az interneten megtalálható gyakorlatilag az összes látnivaló honlapja, belépőkkel, információkkal. A legismertebb látnivalók belépőjegye 20-25 font körül mozog, de vannak „pénztárcabarát” látnivalók is.   Tényleg a teljesség igénye nélkül:  

Tower of London: nem csak a híres várat, hanem a koronázási ékszereket és kincseket, illetve a múzeumot is megnézhetjük. 25 font
Tower Bridge: a kiállítás pénzbe kerül (9 font), de a hídon természetesen ingyen át lehet sétálni.  
London Eye: óriáskerék a Temze partján, kb. 20-30 perces kilátás Londonra. 25 font.  
A Temze déli partja: szép séta, ingyen.  
Általában a múzeumok: az állandó kiállítások ingyenesek. Sok kincset lenyúltak, van mit megnézni.  
Hyde park, St. James Park: délidőben ideális pihenési lehetőség egy szendvicses ebédhez. A fűre lépés majdnem kötelező!
Őrségváltás a Buckingham palotánál: ingyen van, minden nap 11:30-kor. Nem sietik el és nagy a tömeg, de vannak hatalmas pillanatok.
Monument: a London Eye alternatív megoldása, 4 font.  
Portobello Road, Notting Hill-i piac: érdekes zsibvásár, ingyenes.  
Általában a piacok: akik kulináris élvezetekre vágynak, keressék a piacokat a Google Map-on.  
HMS Belfast, egy igazi hadihajó Temzén. Kb. 14 font.  
Madame Tussauds panoptikuma: ha szelfizni akarunk hírességek figuráival. Érdekes látnivaló 27 fonttól, kapcsolva más látnivalókkal.
Szent Pál székesegyház: kívülről ingyenes, amúgy 17 font.  
Hajós városnézés: kb. 50 font  
Westminsteri apátság: híres emberek sírhelyei. 20 font.  
Piccadilly Circus: szerintem alig van valami ott, hacsak a tömeget és a nyüzsgést nem tekintjük látnivalónak



Nagyon nagy a tömeg, ezért komolyan megfontolandó a kedvezményes kapcsolt belépőknek. Ha kiperkálunk 50 fontot a Towerért meg a panoptikumért, akkor kétszer fogunk sorban állni és futunk a pénzünk után. Online jegyvásárlásnál ugyanez a helyzet.  

Hogyan utazzunk hazafelé?  

Szinte minden ugyanúgy megy mint odafele, csak fordított irányban. Számoljuk ki hogy mennyi idő kell a reptérre történő kijutáshoz. A buszjáratra számítsunk legalább másfél órát és ez nem vicc! Ha már ezt tudjuk, akkor ki tudjuk számítni, hogy mikor kell elindulni a Victoria állomásról. A Victoria-n le tudjuk adni az Oyster kártyát. Reptéren biztonsági ellenőrzés (figyelem! sokkal több emberre számítsunk mint Budapesten), utána tranzit (lehet vásárolni, a „felesleges” fontokat el lehet költeni) beszállás, fenék és lábzsibbadás, Magyarországon kb. 10 fokkal több, magyar viszonyok (az autók ismét balról közelítenek). Telefon a családnak, hogy megérkeztünk, MacDonalds, hazautazás, zuhany, ágybaesés, alvás.  

Mi az, ami még közbejöhet?  

Amikor kiutazunk legalább 100 font készpénzünk legyen. A VISA kártya nem mindig működik, ezért nézzük meg a kártyánkat és legyen 100 fontunk készpénzben.  

Az autók jobbról jönnek! A szokás nagy úr, ezért tűnik úgy, hogy az európaiak balf@szkodnak, amikor balra néznek. Ráadásul Londonban a gyalogosok lazán mennek át a piroson és hát itt ne működjön a csordaszellem!  

Vegyük komolyan azt, hogy Lutonra másfél óra az út!  

Előfordulhat, hogy egy kukkot sem értünk abból, amit monanak nekünk. Ez nem azért van, mert óbrit tájszólással beszélnek hozzánk, hanem inkább azért, mert az eladók pakisztáni, afgán, thai, szír, indiai esetleg kínai alattvalók És nekik sem az anyanyelvük az angol. Borzasztó ciki tud lenni, hogy nem értünk a takarékosság miatt egy szóba olvasztott kérdést, amely a táskánk színére vonatkozik ("Color?"). Kérdezzünk vissza magyarul ("Mivan?"), erre a paki érthetőbben meg fogja ismételni a kérdést. Működik!!!

Feltétlenül próbáljuk ki az emeletes buszokat, de próbáljuk ki a metrót is! Először reménytelennek fog látszani az egész átlátása, ezért megfontoltan keressük meg a vonal elnevezését és legyünk tisztában azzal, hogy milyen irányban kell mennünk. Ha eltévedünk a föld alatt, akkor inkább álljunk meg és nyugodjunk meg! Az biztos, hogy a Kontrol című kultfilmet Londonban kellett volna forgatni.