Pünkösd vasárnapján, amikor gyakorlatilag nyár van, kultúrális és egyben élvezetes városnézésre adtuk kicsiny családommal a fejünket. Természetesen nem így indult a dolog. Párom és a kedves édesanyja megtudta, hogy bolhapiac lesz Vác város eredetileg barokk főterén, nosza ott a helyünk, mondták. Bepakoltuk a gyerekeket is, akiknek fagyi lett beígérve, ezek után persze mindenre hajlandóak voltak, főleg, hogy négy és hatévesen aligha lehetett fogalmuk a bolhapiac lényegéről. Az autót leparkoltuk a Székesegyház tövében és a gyerekekkel rögtön indítottunk egy-egy gombóc fagyival, ami tényleg kíváló volt, javaslom mindenkinek a piactér sarkán álló fagyizót kipróbálásra itt.

A Bolhapiacot én csak kacatgyűjteménynek nevezem a továbbiakban, ahol pofátlanul magas árat kérnek a sok összelomizott ócskaságért, de ebben lehet, hogy tévedek, mindenesetre valahogy nem láttam sem XIX. századi porcelánt, sem antik görög szobrokat, de még csak egy szittya kelevézt sem, bármi is legyen az.



Na mondom ez így nem lesz jó, hogy értelmet adjak a vasárnapnak rögtönzött geocaching ládavadászatra tettem javaslatot, amit természetesen családtagjaim egyhangúan támogattak, mert hogy ezen a ponton megszűnt a demokrácia és csak az lehetett amit a családfő - azaz én - mérhetetlen bölcsességében kitalált. Az autó kulcsa nálam volt, a terepet - lévén hogy Vácott nőttem fel - ismertem, a sikerhez kétség sem férhetett. Volt némi morgás a család női tagjai részéről, de megmakacsoltam magam, majd ördögi ravaszsággal a két gyereknek beígértem még néhány gombóc fagyit és ezzel lemostam az ellenzéket a pályáról, tisztelt Hölgyeim és Uraim.

Ezek után felsorakoztattam szeretteimet és ismertettem a feladatot:

12:00-kor a M. család megkezdi az ún. multi geoládák felkutatását, tervszerűen összegyűjti a ládákban található jelszótöredékekeket, miközben megismerheti Vác városának több nevezetességét. Időkorlát nincs, a GPS koordináták követése javaslott, ahogyan a szükséges folyadékpótlás is, lévén, hogy a nap kellően meredeken süti az ember tarkóját. A jelszó 7 helyszín felkeresésée után a helyszínen található információkból állítható össze. A feladat végrehajtásánál nem ragaszkodtam a sorrendben történő végrehajtáshoz.

A pontok idegenforgalmi nevezetességeket jelölnek, de nekem az egész fiatalságomat jelentik, ezért a geocaching.hu-n található egészen jó leírást én kiegészeténem saját élményeimmel.

1. pont:
Szent István tér

Fiatalkoromban ennek a térnek a sarkán állt a Torony-bisztró, itt ittam meg életem első dupla kevertjét, ami köztudottan rum és Hubertus 1:1 arányú elegye. Valamikor itt állt a város egyetlen valamirevaló könyvesboltja, ami aztán érdeklődés hiánya miatt a 90-es években bezárt. A téren található szőrnyű szobrot, ami a multiláda első pontjához kötödik, én nem tartom megtekintésre érdemesnek, hacsak nem rajongunk a neoprimitív cocialista művészetért. Haladjunk tovább!

2. pont
Kőkapu



Amennyire az első pont kihagyható, na annyira fontos a Kökapu, azaz nagyon. Még hajdanában Mária Terézia tiszteletére építettek és tudomásom szerint ez Közép-Európa legnagyobb diadalíve. Minden váci ember tudja ezt és minden váci ismeri a csattanót, hogy Mária Teréziának esze ágában sem volt áthajtani alatta, mert esetleg a magyarok rárogyasztják az egész miskulanciát Öfelsége rizsporos fejére. Szóval kikerülte. De ettől még a Kőkapu azóta is áll. Vácott mindenki ismeri a mondást, hogy a város miről nevezetes: az egyházáról és a fegyházáról. Ezt csak azért mondom, mert közvetlenül itt található ez az állami intézmény is, csodáljuk meg, lehetőleg kívülről. Ja, első és utolsó  győztes rajzpályázatom témája pont ez a történet volt,

3. pont
Zenepavilon



"A börtön ablakában" kezdetű ablak eléneklése után menjünk le a Duna partjára. Halászcsárda, fagyizók, kellemes kiskocsmák, kávéházak várnak minket. Megtekinthetjük a hajó és kompkikötőt - minden gyermek kedvence a nagy hajó - és a parkosított parton haladjunk tovább a Zenepavilon felé. Kamaszkoromban meglehetősen sokat lógtam errefelé, bár akkor még a Dunapart még nem volt így kiépítve. Van egy emlékképem, hogy a megáradt Duna egy bazi nagy fát sodor, ami a Zenepavilon tövében akadt meg. Szóval nagy víz volt akkoriban.

4. pont
Forrás



Ez a Hétkápolnától nem messze található, akiknek esetleg ez nem mond semmit, azok tudják meg, hogy a régi kettes úton ez Vác határa. Történt egyszer, hogy egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében. A hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet az itt emelt templom főoltárára helyezték. 1769-ben amikor a kápolnához vezető út mellett Wirth Ferenc váci kanonok felállíttatta a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat a váciak ezt a helyet Hétkápolnának kezdték nevezni. A forrás kellemesen hűs, tiszta és üdítő vizet kínál. A környéken található az 1849-es váci csata emlékműve.

5. pont
Kőhíd



A város barokk kőhídja, elég jól megcsinálták, mert ezen keresztól jön be a kettes út a városba. Mondjuk a szobrokon kívül aligha eredeti és hát legyünk őszinték nem tekinthető turista látványosságnak, bár biztosan megérdemelné, de hát jobbról egy lakótelep, balról egy benzinkút, rajta pedig a "kettes". Ugyanakkor jegyezzük meg, hogy a dicsőséges tavaszi hadjárat egyik győztes csatája ennek a hídnak a birtoklásáért folyt. 1849. április 10-én a Gombás-patak hídján - mert ez a hivatalos neve -  tört be a városba Damjanich seregének élén a vörössipkás fehértollas zászlóalj. Parancsnokuk, Földváry Károly vezette a rohamot a védekező ellenfél golyózáporában. És győztünk.

6. pont
Székesegyház



Azaz a Dóm. A 80-as években Vác tanulóifjúságának kb. 90%-a járt erre a térre, ugyanis, itt volt a Hámán Kató Zeneiskola, a Sztáron gimi, meg a Lőwy szakközépiskola. Tornaórákon mindenki a Dóm körül futott, ezért tavasszal a Lőwyben nyitott ablakok melett elktrotechnikát vagy magyar irodalmat tanítani reménytelen próbálkozás volt. És természetesen mindenki tudta mikor van dél, ugyanis harangoztak. Régen valami aberrált ötletből kifolyólag a Dóm előtti téren volt a szovjet katonai emlékmű. De most már nincs ott. A Dómról sok anyag van a neten, ezért csak annyit írok, hogy érdemes megnézni.

7. pont
Városháza



És itt vagyunk írásom elején említett barokk főtéren. Ahol bolhapiacot rendeztek. Valamikor ez egy kissé elhanyagolt tér volt, közepén füvesítve és rózsaágyásokkal. Sokáig itt rendezték a vácrátóti humorfesztivál fő rendezvényeit, meg koncerteket, ilyenkor lezárták a teret, a hosszúhajú fiatalok csápoltak, majd a rendőrök megkergették őket. Aztán jött a rendszerváltás és ilyen bulik többet nem voltak. Majd egyszercsak épületmaradványokat, sőt, múmiákat találtak itt és a tér egyszeriben átalakult. Felújították a régi barokkori épületeket, rendbehozták a szobrokat, bár talán egy kicsivel kevesebb márvány és kő elég lett volna, de azért nem rossz. Nekem tetszik. Harangjáték, múzeumok, kávézók, éttermek, piac a templom mögött. És a fagyizót se felejtsük!

Családtagjaim legnagyobb megelégedésemre sikeresen kibírták a váci multi geocaching ládakeresést és fiatalkori élményeim tagadhatatlanul elfogult és részrehajló interpretációját. Figyelmük néha lanyhult, de megbocsátottam nekik, mert meglehetősen fiatalok még...

http://www.vac.hu/vac/nevezetesseg.html