Neos Marmaras |
vincenzo, Sep 08 : 08:27 Volt némi hezitálás bennem, hogy megörökítsem-e a 2017-es nyaralásunk igaz történetét és nem igazán fűlött hozzá a fogam. Hogy miért, az talán ki fog derülni a lentiekből, de végül arra jutottam magammal, hogy saját okulásomra is tanulságos lehet lejegyzetelni a lejegyzetelni valókat. Arról nem is beszélve, hogy 2 hét, 2 hónap, vagy 2 év múlva már a tizede sem marad meg a fejemben, hogy mitől volt jó/rossz/kibírhatatlan/kellemes/pihentető/idegesítő ez a Neos Marmarason eltöltött nyolc nap. Csapjunk bele. Előzmények Úgy alakult, hogy ’családi nyaralás két autóval’ projektbe leheltünk életet idén nyáron, a célpont mi más is lehetett volna, mint Görögország. A konkrét helyszín kiválasztásánál igyekeztem elkerülni a sztavroszi nyaraláskor elkövetett hibát, vagyis a kék tenger alapvetés volt, az más kérdés, hogy ezen túlmenően nem nagyon vizsgáltam a tengerpartot, ami hiba volt. Adott volt továbbá az utazás időpontja, amely sajnos szintén nem volt a legszerencsésebb, a jövőben az augusztust Görögországban kerülni fogjuk. Hosszas keresgélés után a booking-on kiválasztottam a szállást, amely azért alapvetően rendben volt, de a részletekbe jobban beletúrva talán észrevehettem volna a gyenge pontját. Igaz, nagy választék nem volt, a rendelkezésre álló apartmanok között ez egy bevállalható szállás volt (de a helyszín későbbi ismeretében utólag már biztos másra esett volna a választásom). Szóval kellő elvárásokkal és izgalommal vártuk a nyaralást, amit lehetett, elrendeztünk előre, amit lehetett, leegyeztettünk, a család itthon maradt tagjait (ideértve a kutyákat is) elláttuk sok jótanáccsal, televásároltuk bőven a hűtőt és a spájzot ember- és kutyakajából és úgy gondoltuk, jut nekünk 8 nap magunkra így 2 év után. Nem is tévedhettünk volna ennél nagyobbat. Utazás Teljesen sima, eseménytelen, kellemes autózásban volt részünk. Oda és vissza is csak Macedóniában tankoltunk, az előzetesen kinézett benzinkúton. A kinézett pihenőhelyeken álltunk meg, minden biztonságos és sima volt. Este 8-kor indultunk, minden határon flottul átjutottunk, sehol sem volt probléma. Hazafelé a magyar határon volt persze egy kis várakozás. Az ott szolgálatot teljesítő (édesistenem, micsoda tartalom nélküli szavak!) vitéz urakat gatyába rázhatná már valami vezetőnek kinéző előljáró, de persze 50 éves elmúltam, így ebben nem reménykedem igazán. Pedig nem tűnik lehetetlen feladatnak érvényt szerezni az egyébként kitáblázott szabályoknak, mely szerint például melyik autóval melyik sorba kell állniuk az eu-s és nem eu-s állampolgároknak. Amikor 2 órás várakozás után a saját egyenruhásaink elé járulhattunk és meg akartam mutatni a hős határvédelmis „kollégáknak”, hogy idén sem migráns, sem jövedéki terméket nem kívánok becsempészni az országba, akkor egyszerűen további jó utat kívántak. Vagyis: 2 órán keresztül a semmiért álltam sorba, mert nulla, semmi, zéró határellenőrzést tapasztaltam a Schengeni határon. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a vitéz urak munkája felületes, fölösleges és semmit érő. Nem húztam fel magam rajta, csak lejegyzem, hogy a vámos „kolléga” nem az előírásoknak megfelelően végzi a munkáját, továbbá a beléptetésnél – az én esetemben biztosan – minden ide vonatkozó utasítást figyelmen kívül hagyott. Na mindegy, lejegyeztem, hogy ha néhány év múlva majd más lesz, legyen dokumentálva, hogy nem volt mindig úgy. Az utazás során a hazai határnál történt 2 órás szívásnak megvolt a kiutazási „párja” is, Thesszaloniki Ring Road-ján másfél órát araszoltunk a nyári főszezonra időzített útjavítás miatt, de ez persze bene van a pakliban (közben eszembe jutott a ’görög munkamorál’ sztereotípiából kiindulva, hogy lehet, nem is nyárra volt időzítve a felújítás, csak kicsit elhúzódott). Sajnos, sem a szerbek, sem a macedónok nem voltak nagyon aktívak autópálya szakasz átadás tekintetében, vagyis még akad az útvonalon olyan szakasz, mely nem autópálya. Építgetnek persze folyamatosan, de nehéz megítélni, mikorra várható az E-75-ös teljes szakaszára az autópályásítás. Így sem rossz persze, de úgy még jobb lenne, 1200 km azért mégis csak 1200 km. A benzinkutakon kártyával fizettünk, az autópályadíjakat euróban tudtuk le. Az autókkal sem volt semmi probléma, bár utazás előtt berotyiztam (indokolatlanul), ezért kötöttem asszisztenciabiztosítást, mégis 12 éves elmúlt a verda, ugyebár. De semmilyen probléma nem merült fel vele kapcsolatba (egy jobb hátsó helyzetjelző izzót cseréltem 5 perc alatt hazautazás előtt), hazaérkezéskor a megbízhatóságot meg is köszöntem neki intimkettesben a garázsban (a Toledonak). Szállás Neos Marmaras egy dombra épült falu, girbe-gurba, meredek utcákkal, ezt tudtam. A szállást egy focipálya mellett néztem ki, mondván, ott csak vízszintes minden, ráadásul parkoló is inkább található, mint egy 2,5 m „széles” utcában (ekkor még nem tudtam, hogy a 2,5 méterrel túlbecsültem az utcák zömének a szélességét…). Nos, a szállás tényleg a focipálya mellett volt (vagy 20 méterre tőle), de már egy utcával és vagy 6-8 méterrel feljebb. Autóval egyszer próbáltunk felmenni, mikor kipakoltunk, aztán többet sem. Iszonyú meredek átkötő utcák, iszonyú meredek és szűk keresztutcák, mindenütt parkoló autók, szóval egy élmény Neos Marmarason parkolni. A focipálya mellett azért volt helyünk. Esténként egyébként megtelik a falu, jönnek az autók, hömpölyög a tömeg, a szokásos. Mondjuk, a fel-le sétálgatás azért fárasztóbb az átlagnál. Visszatérve a szállásra: a harmadik emeleten kaptunk szobát, normál méretű volt, a légkondi halkan és jól tette a dolgát. Volt egy nagy teraszunk, ami a felettünk lévő utcára nézett, viszont mivel a tető alatt voltunk, a terasz pedig egy beugróban volt kialakítva és a nap délután telibesütötte, majdnem használhatatlan volt a nagy meleg miatt. Azért társasoztunk ott párszor, de nem volt az igazi. A felszereltség megfelelő volt, hűtő, fürdő, ágy rendben volt (volt egy rezsó is, amely be volt dugva, mikor megérkeztünk. A szabályozója egy eléggé kikopott potméter szerű tekerőke volt, amelyet a pakolás során nem vettünk észre, hogy eltekerődött, így elkezdett fűteni. Mi a platnira tettük a hozott műanyag tányérokat, konyharuhát stb. Aztán egy idő után szaga lett a dolognak, ennek hála, időben felfedeztük, hogy jó úton vagyunk az apartman felgyújtása felé. De aztán orvosoltuk a problémát és áramtalanítottuk a terrorista rezsót). Szóval a szállás belül rendben volt, de a 3. emelet magasan volt és autót is viszonylag messzi tudtuk letenni (már függőlegesen értve, mert vízszintesen a másik szállásból rá lehetett látni). Naponta cserélték a törölközőket és ha nem voltunk benn, mindig kitakarítottak. Közel voltak a bevásárló helyek, pékség, szupermarket, tavernák és csendes is lett volna, ha nem üvöltenek folyamatosan a kedves vendégek idióta kölkei. De ez volt a legkisebb problémánk. Tenger A Kékségek (mint legfontosabb dolgok) megvoltak, de sajnos menni kellett érte. A helyi strand zsúfolt volt és nem jó, ezért autóztunk, gyakorlatilag minden nap. A Sithon félsziget nyugati vidéke (itt voltunk) csipkézett, sziklás, az öblökre vagy vezet út vagy nem. A levezető út vagy járható, vagy nem. Vannak kialakított beach-ek, amelyek vagy szimpatikusak, vagy nem. Mi volt, ahová visszamentünk és volt ahová nem. Gyakorlatilag az egész rész aprókavicsos, süppedő, a víz 2-3 méter után derékig, aztán újabb 2-3 méter után nyakig ér, majd ellep. A talaj arra mindenképpen jó, hogy 2-3 nap után az éves bőrkeményedéseket az ember talpáról pikk-pakk leszedje, utána elég fájdalmas benne tapicskolni. A sziklásabb részeken akadnak sünök, de ezek jól láthatóak és elkerülhetők. A víz csodálatosan tiszta, de ez a környékre egyébként is jellemző. Egy nap erejéig, nosztalgiából átmentünk Sartiba, na, ott olyan homokos és lassan mélyülő volt a víz, ahogyan kell. Igaz, ez már a félsziget keleti oldala. Amikor az ember otthon nézegeti a térképet, megrántja a vállát, hogy legfeljebb majd arrébb gurulunk az autóval. Nos, én nagyon fárasztónak ítéltem meg a mindennapos 30-40 km-es autókázásokat (ugye ez oda-vissza már 60-80 kimcsi, ami nem kevés) a szerpentineken, legközelebb erre tekintettel leszek a tervezésnél. Az jó, ha nem kell messze menni a reggelihez, vacsihoz,de a szállásnak egy vállalható strand mellett kell lennie, ez a nagy tanulság számomra az idei év tapasztalataiból. Étkezés Idén ezzel nem volt szerencsénk. Olyan tavernákban sikerült, olyan ételeket rendelni, amely inkább bosszúságot okozott, mint elégedettséget, kevés kivételtől eltekintve. A tavernákat hasraütésszerűen választottuk ki, előzetesen nem néztem utána véleményeknek. Általánosságban sem az ételek minőségével, sem a kiszolgálással nem voltunk elégedettek, pedig ismerjük Görögországot és nincs magasan a léc. Sartiban szintén nosztalgiából az Obelix-ben ettünk gyros tálat, az rendben volt. Itt az elmúlt 10 év során annyi változást tapasztaltunk, hogy a személyzet megtanult magyarul. De Neos Marmaras rossz tapasztalat volt kaja terén, szerintem drágább is volt Sartinál, igaz nem számottevően és nem is ez volt a lényegi különbség. Mellényúltunk a gyümölcsökkel is, vettünk barackot, fügét, szőlőt, míg dinnyét a tavernában ettünk. A barack éretlen és ízetlen volt, a füge totálisan semmilyen volt, ki kellett dobni, a szőlővel nem volt gond, de semmi különös. Az egészről az jutott eszembe, hogy itthon hosszú éveken keresztül azért ment a savazás a balatoni lángos- hekk- és satöbbisütödés felé, hogy semmit nem fejlődnek, csak a pénzt „szedik ki” a rendszerből, a 3 hónap alatt, minél többet. Sok-sok éve járunk Görögországba és ez alatt semmi változás nem történt kaja terén: ugyanazokban a tavernákban, ugyanazokat az ételeket, ugyanúgy tálalják fel. Ha jó szakácsot/pincért fogsz ki, akkor jó a muszaka, ha nem, akkor rossz. A poharat, a tányért ugyanúgy teszi eléd (szigorúan kézben és nem tálcán kihozva) az a valaki, aki akár egy utcai őgyelgő is lehetne, mert semmiből sem látszik, hogy ő az étteremhez tartozik. A számlát vagy kihozzák az itallal az elején, vagy nyünyörögni kell érte. Semmi fejlődés, semmi újdonság, semmi igényesség, semmi változatosság. Persze, mindez nem ért váratlanul, erre számítottam, de néha az ember szívesen venne már egy kicsi, pici fejlődést a jobb felé. Honfitársakkal elvétve találkoztunk, Neos Marmarast a szerbek uralják. Nyilván nem jobbak, vagy rosszabbak, mint bármely más náció, de mivel sok volt belőlük, jutott a rosszabb eresztésből is. Görögök is voltak azért, mely – gondolom – az augusztus közepének volt köszönhető. Az egyik beach-re néhány nap elteltével mentünk (volna) vissza és leérkezéskor megdöbbenve konstatáltuk, hogy a korábban kihalt és csendes partot ellepték a sátras fiatalok, de valami elképesztő mértékben. Biztos valami összeesküvés lehetett (jamaicai zászlók voltak néhány sátorra felhúzva, ami biztos komoly jelentéstartalommal bírt, bár nem tudtuk megfejteni, milyennel), mert a 3 km-rel arrébb levő öböl ugyanolyan kihalt volt, mint ez a korábbi napon. Egyebek Még kiutazáskor volt egy mosolyogtató élményünk. Az M7-en Pest felé autózva mondtam a nejemnek, hogy a(z egyébként teli)hold elé beállt egy hegy, azaz úgy nézett ki, mintha valami kitakarta volna a tányér egy részét. Aztán vagy 20 kilométer múlva még mindig ugyanaz (azért volt feltűnő, mert a menetirányunk szerint, épp a horizont felett sütött a szemembe). Akkor már elkezdtünk tüzetesebben vizsgálódni, először csak úgy a jelenséget, aztán meg a guglit is meglestük és tényleg: belefutottunk egy részleges holdfogyatkozásba, nagyszerű látvány volt. A nyaralásunk 4 napján jött a hír, hogy a sógorom, akire a 82 éves anyósom felügyelete volt bízva, motorbalesetet szenvedett, kulcscsontját, lapockáját és bordáit törte. A pihenésünknek itt volt vége, a nejem telefonon próbált tüzet oltani, felügyeletet, ellátást szervezni 1200 km távolságból. Idegeskedés, sírás, nézeteltérések, menjünk haza, vagy maradjunk, hogyan legyen tovább stb. Végül maradtunk, nem vagyok benne biztos, hogy jó döntés volt. Anyósomat végül is ellátták, az egész anyagi részét nem is részletezném, mert minek. Egy ilyen helyzet kezelése Görögországból teljesen abszurd volt. Ahova kikapcsolódni, pihenni, feltöltődni mentünk. Mondjuk úgy, hogy ezúttal nem jött össze. Másnap begyulladt a fülem, vízbe utána alig mentem. Megettem a hugom összes Cataflamját, aztán áttértem az Algozolra, éjszakánként annyira fájt a fél fejem, hogy felébredtem rá. Volt, hogy enni sem ettem, orvoshoz azért nem mentem el, mert féltem attól, hogy elcseszik a fülemet. Számoltam a hátralévő napokat. Itthon aztán egy hét alatt kikezelte egy szakorvos, bár elég sokáig kellett még gyógyszer szednem és csepegtetni a fülembe, szóval igen komoly betegségem lehetett. Ez az „incidens” sem emelte a „pihenésünk” fényét és biztos nem segített abban, hogy megértő legyek a neos marmarasi pincérek és szakácsok szakmai hiányosságaival, az üvöltő szerb csöppségek és kedves szüleik viselkedésével, esetleg a falu utcáinak kiállhatatlan meredekségével, vagy mások boldog nyaralásának elviselésével szemben. Ezt persze humornak szántam, bár ott nem voltunk humoros kedvünkben. Görögország páratlan szépséggel megáldott ország és én örökké a tenger csodálója maradok, de ha a nyaralás végén már alig várom az utolsó nap eljövetelét, akkor nekem nem ott van a helyem. De ha majd változik a helyzet, akkor újra próbálkozunk. |
HírekAmerikai foci
Alapvetések2012-es idény▶Superbowl és egy kicsit továbbThe greatest play of all timeNFL Draft 20132014-es idény▶Merre tovább, Philadelphia Eagles?Új szelek fújnakThe Eagles have landed
Apa, kezdődik!!!1. hét Oakland Raiders2. hét Tampa Bay Buccaneers3. hét Minnesota WikingsErősorrend - 4 hét után5. hét Indianapolis Colts6. hét Cleveland Browns7. hét Tennessee TitansErősorrend - 8 hét után9. hét Kansas City Chiefs10. hét Philadelphia Eagles11. hét Houston Texans12. hét New York GiantsErősorrend - 13 hét után14. hét New England Patriots15. hét San Francisco 49ers16. hét Cincinnati BengalsErősorrend az alapszakasz végénDivisional PlayoffConference Championships
PreviewElső hétMásodik hétHarmadik hétNegyedik hét - Power RankingÖtödik hétTizedik hétTizenegyedik hétTizenkettedik hétTizenharmadik hétTizennegyedik hétTizenötödik hétTizenhatodik hétTizenhetedik hétRájátszás 2014
GasztroizéJoghurtos padlizsánOrosz vodkakorcsolyaZabpelyhes-mézes kenyérRetro hamburgerLevesek▶Édességek, sütik▶Főfogások▶Lenin kedvencePhiladelphiai CheesesteakKoreai répasalátaVinegret salátaTatárbifsztekSzilvásgombócCseburek - közép-ázsiai húsostáskaSkót tojás
Szilvás morzsás sütiMáglyarakásEpres krémesSzilvás piritósMákos gubaSzirnyiki - a szovjet túrófánkCitromos zapekanka
Tefteli - orosz húsgombócokHortobágyi palacsintaKijevi csirkeSzezámos-mézes-csípős csirkemellKocsonya egyszerűenFusilli di MareSaslik magyarosanCayenne sertéskaraj zöldséges sült rizzselSáfrányos-kurkumás rizottó pokoli csirkemájjalBalkongrillSzász rakottkelBbq oldalas DV módraSült debreceni kolompérral és kakukkfüves Hokkaido tökkelBurgundi marhaLabancpecsenye párolt csicsókávalHirtelenkészült krémsajtos sztrapacskaBácskai rizseshús közép-ázsiai beütéssel
HaditechnikaPáncélosok▶Kaszpi SzörnyeBurja és NavahoTankgyilkos 88-asOrosz HarkályHeckler&Koch MP7A1Hitler különös repülőgépeiMe-323 GigantA Karl óriásmozsárFL 282 - KolibriAlmaz felderítő űrállomásRadarokFLAKTürme - légvédelmi tornyokKatonai térképek MagyarországrólEnigmaA légierő (kezdetek)Szovjet lézertank kísérletekA légierő (hőskor)Pilóta nélküli felderítő repülőeszközök
T-90 harckocsiTunguszkaHarckocsi katalógusRohamlövegek I.Rohamlövegek II.World of TanksA KV nehézpáncélosokMerkavaA szovjet ISZ sorozatTankok az asztalon▶
Kreatív sarokTengiz Saga▶Útibeszámolók▶Origami▶Sima és fordítottReklámzabálóknak▶KIBRA Gallery▶Brüsszeli kalandokDarth Vader dosszié▶PuzzlemániaSCI-FI▶EURO2016▶Rio 2016 - ahogy én látomAkkor és most▶
A vadon szava - Szlovák ParadicsomThassos 2009Thassos 2010Baltikum 2005Prága 2012PargaPelion-félszigeti élmények 2013GEOcaching▶Bramshill House-i kísértetekTrogiri panorámaLisszabon - Belém-toronySzlovák Paradicsom - ÚjratöltveNyárutó a Cavallino kempingbenStavrosi nyaralásMiértek és hogyanok - LondonNeos Marmaras 2017
Sávoly-hídSchossberger kastélyVáci ártéri tanösvényNaplás-tóVáci körsétaÖrkény telefonfülkéjeFebruári kincsvadászatAz egri vár másolata (GCEGER) és az Ezredik (GC1000)GellérthegyVeterán sasokHétvályús-forrás és Vörös-kő
vírusírtókRetroWindowsSzigetLevi's 501Coca-ColaBond 007Darth Vaderskót whiskywhiskeySzappanGeorge ClooneyHondaBeckhamHeinz ketchupMercedesvajMessiSuperBowl 2015Mr. BeanNike (C. Ronaldo)Ausztrál sör
Darth Vader jelentiDarth Vader elfogott jelentéseDarth Vader jelentiDarth Vader jelentiBirodalmi űrkikötő FrankfurtDarth Vader jelenti - Feltárt dokumentumok 1Darth Vader jelenti - Feltárt dokumentumok 2.Darth Vader elfogott jókívánságai
Pontozásos MeccsértékelésA zosztrákmagyarVélemény_1A zizlandmagyarVélemény_2A magyarportugálVélemény_3
AjánlóHotel KardosfaSzlovák ParadicsomMachu Picchu panoramaVonatokZene▶Filmek▶MiniversumMa este megbukunkRejtő képregényekKönyvek▶Szabadstrandok a Dunakanyarban▶
Az orosz Kék MadárŐ még csak 17 - LordeRapülök - SzívzuhogásMetallica - cimbalmonKáosz KözpontMagnificoINXSTatjana SznyezsinaBalkan FanatikKerekes BandPink Floyd - The Endless RiverDalszöveg fordítások▶Legjobb hangok▶Roger Waters az Arénában!
IdőgépU2 - Mysterious waysAerosmith - Girls of SummerTrain - 50 módja annak, hogyan búcsuzzunk elAC/DCTrain - Hey, Soul SisterSimple Minds - Belfast ChildTrain - Angel in Blue JeansQueen - Friends will be friendsGuns N' Roses - Sweet child o' mineDepeche Mode - Policy of TruthGenesis - Land of ConfusionLoituma - Levans polkkaWhile My Guitar Gently WeepsAerosmith - Walk this wayRolling Stones - Love is strongKygo - Here for You ft. Ella HendersonMary Jane's Last Dance - Tom PettyPhil Collins - Don't Lose My NumberJon Bon Jovi - Blaze of Glory
A legjobb hangok - első részA legjobb hangok - másfeledik részA legjobb hangok – második részA legjobb hangok – harmadik rész
30 for 30GravityA szélhámosAz igazi spoyler - AvatarSajbu! Sajbu!Szelídek és PatkányokHazafutás & SzupercellaA holnap határaA Jó, a Rossz és a CsúfAz élet ízeiUtánérzések: Last Vegas & A holnap határaA tavasz tizenhét pillanataEgy igazi sci-fi: Csillagok közöttA Harag (Fury) és a SztálingrádJupiter felemelkedése & Ex_MachinaVadon és MentőexpedícióRejtélyes XX. századSpectreÉbredő erőKész katasztrófa és VakációÉrkezés
GALAKTIKAA kilences kocsiMoszkva 2042Utazás TralalábaVagdalthús Hadművelet▶Fecskék és FruskákIsaac Asimov: A halhatatlanság halála; Nemezis; Az istenek is...
Babérkoszorú